A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
8. szekció: Medencék, fürdők vízmikrobiológiai kérdései - Galsi Tamás (Techno-Víz Kft.): A mesterséges fürdővizek bakteriológiai vizsgálatának tapasztalatai
Fürdővíz. Minősítés bakteriológiai vizsgálatok alapján (visszavont szabvány) tartalmazza (2. táblázat). Higiéniai szempontból a bakteriológiai vizsgálatok alapvető célja a patogén baktériumok jelenlétének, hiányának és mennyiségének meghatározása. A patogén baktériumok jelenlétét rutin vizsgálati módszerekkel nehéz kivitelezni, így más baktériumok, baktérium csoportok (ún. indikátorszervezetek) kimutatásából lehet következtetéseket levonni, ugyanis jelenleg nincs olyan indikátorszervezet mikroorganizmus, mely a patogének jelenlétét a bizonyosság akárcsak valamely szintjéig tudná jelezni. 2. táblázat: A mesterséges fürdővizekre vonatkozó bakteriológiai határértékek az MSZ 13690-3:1989 (visszavont szabvány) alapján Bakteriológiai jellemzők: Bakteriológiai határértékek: Tápvíz: Medencevíz: A) Megfelelő B) Tűrhető Paraméterek: Térfogat: Fekálcoliformszám /100 ml 0 1 100 Fekálsterptococcus szám /100 ml 0 1 100 Coccus szám /100 ml 50 250 2 500 Pseudomonas aeruginosa szám /100 ml 0 2 50 Coliform szám /100 ml 0 10 1 000 Clostridium szám /100 ml 0 1 25 Endo szám /100 ml 200 1 000 50 000 Staphylococcus aureus szám /100 ml 0 2 20 Enterális kórokozó /51 negatív negatív negatív Az ember az őt körülvevő mikroorganizmusokkal állandó kapcsolatban áll. Egy átlagos ember napi mikróba „forgalma” 105-108 nagyságrendű imisszióval, és 109-10 12 nagyságrendű emisszióval jellemezhető. A fürdővízzel szemben nem az a követelmény, hogy ne tartalmazzon mikróbákat (azaz steril legyen), hanem az, hogy olyan minőségben és mennyiségben forduljanak csak elő, amely nem jelent veszélyt az emberi egészségre. A rutin bakteriológiai vizsgálati paraméterek körének kialakításakor elsősorban abból indultak ki, hogy a mesterséges fürdővizekben az egészségkárosító kockázat leginkább a fürdőzők által közvetített fertőzésekre, megbetegedésekre vezethetőek vissza. A vizsgálati paramétereket az alábbi csoportokba sorolhatjuk: a) fekális indikátorok: a csoportba az érvényben lévő szabályozás szerint a coliform, fekálcoliform, E. coli, Enterococcus (fekál streptococcus) és Clostridium, valamint részben az endoszám paraméterek tartoznak. A bakteriológiai vizsgálatok elsődlegesen a fekális szennyezettség jelzésének kimutatását szolgálják. Mivel a fertőzések többsége bélfertőzés, ezért a laboratóriumban a vizsgálati mintából az ember székletszóródásának a bizonyítása vagy kizárása a cél. A patogén baktériumok kimutatása a fürdővízből közvetlen módszerekkel nehezen kivitelezhető, ezért olyan, az ember bélrendszerében élő baktériumokat, baktériumcsoportokat kell meghatározni a laboratóriumban, amely specifikusan jelzi a széklettel történő kontaminációt. Ha a fekálindikátorok kimutathatóak a fürdővízből, akkor az nem feltétlenül azt jelenti, hogy biztosan fennáll a fertőzésveszély, hanem hogy nagyobb a kockázata, mivel az emberi bélflórában élő baktériumok (köztük esetlegesen a patogénekkel) a fürdővízbe kerültek. 3
