A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Lengyel Edina (Pannon Egyetem) - Buczkó Krisztina - Stenger-Kovács Csilla (PE): A Fertő-tó környéki és a Duna-Tisza közi kis szikes tavak különleges jellemzői és kovaalga flórája
A FERTŐ-TÓ KÖRNYÉKI ÉS A DUNA-TISZA KÖZI KIS SZIKES TAVAK KÜLÖNLEGES JELLEMZŐI ÉS KOVAALGA FLÓRÁJA LENGYEL EDINA*, BUCZKÓ KRISZTINA, STENGER-KOVÁCS CSILLA Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék Bevezetés és célkitűzések Szikes élőhelyek Amerikától egészen Ázsiáig, a Föld minden kontinensén előfordulnak. Közép- Európában jelentős számban képviseltetik magukat a Kárpát-medencében. Magyarországon három nagyobb területen találhatunk szikes tavakat: A Fertő-tó környékén, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon (Boros és mtsai, 2006; Williams, 2005). A szikes tavak körében számos nagyobb kiterjedésű tavat (pl. Fertő-tó) is találhatunk, de a többségük sekély, időszakos élőhely, melyek igen különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Az egyedi kémiai és fizikai jellemzőik között említhetjük a magas vezetőképességüket, mely akár a 30000 gS cm-1 értéket is elérheti, vagy a magas turbiditást. Ezen területek kiváló pihenő és táplálkozó helyet biztosítanak a vízimadarak számára, mely a tavaknak magas TP (összes foszfor) terhelést jelent. Sekélységük miatt a nappali és az éjszakai hőmérséklet között nagy az eltérés és a legtöbb tó késő nyárra teljesen ki is száradhat. Jellemző még, hogy vizük PH-ja nagyon magas, 9- 11között változik. Ezen tavak víztömege a csapadék és a felszín alatti vízviszonyok függvénye, általában nem rendelkeznek kifolyóval, illetve befolyóval (egyes esetekben magasabb területekről hozzáfolyások előfordulhatnak), így a tavak vízszintjét erősen befolyásolja az emberi tevékenység és a klímaváltozás. A kis szikes tavak az említett tulajdonságaiknak köszönhetően hatalmas stresszt jelentenek az élőlényeiknek, az időnként kialakult szélsőséges körülményeket csak kevés faj képes elviselni (Padisák és mtsai, 2006; García és mtsai, 1997). Az utóbbi években, évtizedekben számos, korábban nagyméretű szikes tó száradt ki teljesen, vagy zsugorodott össze. A szikes vizek fennmaradását világszerte számos közvetlen és közvetett veszélyeztető tényező fenyegeti. Ennek oka részben emberi hatásokra - lecsapolások, csatornázás, mezőgazdasági munkák, stb. -, részben a biotikus (pl. klímaváltozás) okokra vezethető vissza. A földrajzi eloszlásuk és különleges élőviláguk miatt válhattak e szikes vízterek a természetvédelem egyik célpontjává. Magyarország területén az összes szikes tó ex lege védelem alatt áll (Balázs és mtsai, 2011). A szikesek jellegzetes élővilága a sótartalommal és a kémhatással szemben tágtűrésű élőlényekből áll (Balázs és mtsai, 2011). E tavak algáinak kutatása az utóbbi fél évszázadban indult meg, melyek elsősorban a planktonikus pikoalgák csoportjának vizsgálatra irányuló kutatások voltak (pl. Fehér és Schmidt, 2003; Vörös és mtsai, 2005, 2006; Somogyi és mtsai, 2011). Kutatásunk elsődleges célja volt, a szikes tavak ezidáig még kevésbé ismert kovaalga flórájának és összetételének megismerése. Anyag és módszer A mintavételek 2005-ben, 2006-ban és 2008-ban zajlottak, összesen 30 hazai és osztrák kis tóból (1. ábra) sikerült mintát gyűjteni (1. táblázat). A tavak hidrológiai ciklusának megfelelően (García és mtsai, 1997) egy őszi és egy késő tavaszi időszakban - amikor feltehetően a tavak vízborítottak - is mintavételeztünk, mely során 15 Duna-Tisza közi, 15 Fertő-tó környéki tóból (melyből 8 osztrák és 6 magyarországi területről származik) 90 bevonatmintát gyűjtöttünk nádról és iszapról. 1
