A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Horváth István (Duna Múzeum): Erre beszéljen Kajlinger uram! – A főváros vízellátása a századfordulón
bevált vízszintesen elhelyezett galériarendszer helyett függőleges aknakutak telepítését javasolta. Ezzel tulajdonképpen a szakértőnek felkért drezdai vízmű igazgatója, Bernhardt Salbach javaslatát tette magáévá. A döntést siettette az 1892-ben ismét pusztító kolerajárvány is, így az évtizedes vita lezárásaként végül a fővárosi Közmunkák Tanácsa – fenntartásokkal – hozzájárult a Wein-féle elképzelés megvalósításához, de csak a Salbach által kért módosítással. Innentől kezdve Kajlinger Mihály és a fővárosi vízellátás története hosszú időre összekapcsolódott, a századforduló Budapestjének vízhálózata nagyrészt az ő keze nyomát viseli magán. Bár a Fővárosi Vízművek vezetését csak 1896-ban vette át Wein Jánostól, a pesti végleges vízmű létrehozásában már a kezdetektől fogva részt vett. 10 A káposztásmegyeri főtelep gépészeti terveit már ő készítette, közben az 1893-ban ismét megjelenő kolera miatt három ideiglenes kisegítő vízművet is létes 11 ített. Kajlinger Mihály káposztásmegyeri irodájában. Forrás: Duna Múzeum, Történeti Képgyűjtemény A káposztásmegyeri vízműtelep építése 1893. április 1-jén vette kezdetét 4 aknakút létesítésével, az innen kitermelt vizet a teleptől a Nyugati Pályaudvarig egy 1200 mm-es főnyomócsövön keresztül juttatták a hálózatba. E 4 kutat már 1893 nyarán üzembe is helyezték, majd a következő esztendőben hozzáfogtak a telep 2. szakaszának építéséhez. Ez négy új kút létesítését jelentette a Palotai-szigeten, az itt termelt vizet egy közel 500 m hosszú alagúton vezették át a Duna medre alatt a szivattyútelepig. Ez volt Magyarországon az első folyam alatti alagút. A két szakasz együttes teljesítményét előzetesen 60.000 m³-re becsülték, a valóságban azonban nem tudtak e kutak ennyi vizet szolgáltatni. 12 Ezért újabb kutakat fúrtak a Palotai- és a Szentendreiszigeten, az átemelőtelepen is fejlesztéseket hajtottak végre. Közben Kajlinger kibővítette a budaújlaki vízművet is, a Wein-féle galériarendszer mellé aknakutakat létesített. 10 A fővárosi közmunkatanács őt bízta meg a káposztásmegyeri vízmű építését koordináló építési iroda vezetésével és az építkezés művezetését is rábízta. 11 Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1924. május 18. 61. E három kisegítő telep: Markó utcai ideiglenes szűrőtelep, Neuschloss-féle telep és a budai telep. 12 Feyér 1911, 10. 4