A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Kóczián Zoltán - Nánási József (Nyírségvíz Zrt.): A Nyírségvíz ZRt. üzemeltetési területén alkalmazott arzénmentesítési kísérletek, valamint arzéncsökkentési eljárások laboratóriumi és gyakorlati tapasztalatai

A NYÍRSÉGVÍZ ZRT. ÜZEMELTETÉSI TERÜLETÉN ALKALMAZOTT ARZÉNMENTESÍTÉSI KÍSÉRLETEK, VALAMINT ARZÉNCSÖKKENTÉSI ELJÁRÁSOK LABORATÓRIUMI ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATAI Kóczián Zoltán, Nánási József Nyírségvíz Zrt. 1. Bevezetés A 201/2001.(X. 25.) Kormányrendelet értelmében, 2009. december 25-én lejárt a moratórium az arzén határérték betartására vonatkozóan. Társaságunk vezetősége úgy döntött, hogy a problémás területeken megpróbáljuk önerőből határérték alá csökkenteni az arzéntartalmat. Az egyik eljárás során a nyersvízhez vas-klorid oldatot adagolnak, melynek hatására az adagolt vegyszer koncentrációjának függvényében csökkenthető az arzén mennyisége. A technológia hátránya, hogy az adagolt vegyszer erősen korróziv hatású, így jelentősen csökken a szerelvények élettartama, valamint a gyakoribb szűrő visszamosatások miatt növekszik az előállítás önköltsége. A másik lehetőség új alacsony arzéntartalmú vízbázis keresése, illetve a vízszolgáltatás biztosítása távvezetéken keresztül. Ez a megoldás sokkal hosszabb idő alatt kivitelezhető, valamint magasabb költségigényt von maga után. A vázolt okokból kifolyólag, társaságunk 2010. márciusában, a gyors és hatékony beavatkozás érdekében a vegyszeres arzénmentesítés elindítása mellett döntött. 2. Kótaj vízbázis A Nyíregyháza vízellátását biztosító 3 vízmű közül a Paszabi, és a Nyírteleki vízmű esetében nincs arzén probléma. A Kótaji vízmű esetében azonban megállapítható, hogy a kutak magas arzén (átlag 30-80 µg/l), valamint az arzén tartalomhoz képest alacsony vas koncentrációja következtében (~1,8 mg/l), a szűrt víz kémiai paramétereit tekintve arzénra kifogásolható (~14 µg/l). Mivel az alkalmazott technológia önmagában nem alkalmas az arzén koncentráció határérték alá csökkentésére, így további intézkedések bevezetése vált szükségessé. A Kótaji vízműtelep esetében két lehetőség állt fenn az arzén csökkentésére. A vas-klorid oldat adagolása mellett egy másik lehetőség is felmerült. A Kótaji vízmű által termelt ivóvíz keverése a Paszabi és Nyírteleki víztermelő telepek által szolgáltatott ivóvízzel, az Északi nyomásfokozó gépház medencéiben. Az üzemeltetési, és technikai beavatkozásokat követően, a teljes Nyíregyháza vízellátási hálózaton, valamint Kótaj községben is határérték alá csökkent a szolgáltatott víz arzéntartalma. 1