A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Kovács József - Kiszely-Peres Bernadett (KÖRKÖVIZIG) - Szalai József (VITUKI): Periódusos jelenségek a Tiszántúl alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszínein létesített talajvízszint-észlelő kutak mérési adatsoraiban

vízszint-emelkedések. Az átlagnál csapadékosabb idő‍szakokban a talajvízszint is enyhén emelkedő‍ jelleget mutat. A csapadékhiányos években azonban a talajvízszint nagyobb arányú csökkenése figyelhető‍ meg. Azaz az észlelő‍kút környezete – annak jellegzetességei miatt – a beszivárgás csökkenésére érzékenyebb. 2. ábra. A 002609., Debrecen talajvízszint-észlelő‍ kútban mért vízszintek alakulása az 1935­2010 közötti idő‍szakban A püspökladányi észlelő‍kút esetében az utánpótlódás kedvező‍bb volta következtében az éves ingadozás mértéke is nagyobb. A menetgörbe négy jellegzetes szakaszra bontható: a létesítéstő‍l az 1950-es évek közepéig, majd az 1970-es évek közepéig, illetve az azt követő‍ két évtizedekben és az utóbbi közel 25 évben jelölhető‍ ki elkülöníthető‍ szakasz. Az első‍ idő‍szakra a jelentő‍s éves ingadozások és jelentő‍s idő‍szakon belüli változás volt jellemző‍. A második szakaszban a vízjárás jellege kissé megváltozott, az éves vízjáték kisebb lett. A harmadik negyedben többé-kevésbé szabályos vízjárás mellett kisebb csökkenő‍ trend mutatkozott. A legutóbbi 25 évben mind a csapadéktöbblet, mind pedig a csapadékhiány hatása markánsabban jelentkezett, mint a megelő‍ző‍ idő‍szakban. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom