A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

10. szekció: Vízépítés - Bacskai Attila - Dajka István (FETIKÖVIZIG): Suvadások / földcsuszamlások okai és a védekezés módszerei

Partvédelem kőburkolattal is lehetséges olyan helyeken, ahol a rézsűerózió jelentősebb, s a biológiai medervédelem nem biztosítana megfelelő védelmet. A kőburkolat jelentősebb terhet közvetít a lábazatra, ezért azt erősebbre kell építeni. A lábazati kőhányás szakadó partok védelmére megfelelő megoldást képes biztosítani, de építése során néhány paramétert szem előtt kell tartani. A tervben meghatározott szelvényt kell kiépíteni, s számolni kell a vízsodrással is. A követ úgy kell beépíteni, hogy a kőhányás minél tömörebb legyen, és hogy a nagyobb kövek a külső felületre jussanak. A lábazati kőhányás tetejét az előírt magasságú és méretű (1~2 m széles) padkával zárják le és megülepedés után a felső 50~60 cm vastag réteget kőrakatszerűen, a kövek megmunkálása nélkül képzik ki. A padka rézsűhöz csatlakozó részén nagyobb méretű köveket helyeznek el, amelyek vállfelületét a rézsűre merőlegesen meg kell munkálni. A nagytömegű kőhányás (terméskőből) hatékonyan növeli a passzív földnyomást, azaz ellensúly képez a csuszamlások és suvadások ellen. A rézsű kőburkolatai csak felsorolás szinten: egyszerű vagy közönséges kőburkolat, ékelt kőburkolat, réteges kivitelű idomított kőburkolat, idomított kőburkolat ciklopszerű kivitelben. 13