A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
10. szekció: Vízépítés - Bacskai Attila - Dajka István (FETIKÖVIZIG): Suvadások / földcsuszamlások okai és a védekezés módszerei
A külső terheléssel szemben a talajban azzal ellentétes irányú és azonos nagyságú erőhatás - belső ellenállás - lép fel. Ha a külső terhelést növeljük, a belső ellenállás is növekszik, de a növekedésnek határt szab az anyag belső tulajdonsága (struktúrája, az alkotórészek kapcsolata, kötőereje stb.). Ha a belső ellenállást elérjük, törés következik be. Ez a jelenség vagy egy határozott felületen – csúszólapon – alakul ki, vagy a terhelt talajtömeg minden pontjában képlékeny határállapot következik be. Gyakorlatban a földcsuszamlások egyik oka lehet a laza leülepedés (természetes lejtőn), vagy a gondatlan tömörítés (mesterséges földműveknél). A talajmozgás elindulásakor a már egyébként is laza földtömeg még inkább fellazul. → A porozitása csökken, vízáteresztő képessége és a pórusvíznyomás megnő. → A talajszemcsék közötti súrlódás csökken. →A megcsúszó réteg súlya megnő. → A növekvő víztartalom és így a csökkenő nyírási feszültség hatására csúszás/suvadás következik be. (Gondatlan tömörítés hatása: lásd: 1. melléklet). Szeletes földcsuszamlás 4. Tömegmozgás okai Általában elmondható, hogy a tömegmozgást a nyírószilárdság csökkenése és/vagy a nyírófeszültség növekedése okozza, megbontva a lejtő stabilitását (FARKAS J. 1982, 1992, SZABÓ J. 1993). Ezt sokszor több tényező együttes hatása váltja ki, azonban egy-egy fő kiváltó ok a legtöbb esetben nagy biztonsággal meghatározható. A lejtőmozgást kiváltó leggyakoribb okok , hatások PÉCSI M. (1971) és FARKAS J. (1992) alapján: Átlagos lejtőhajlás megnövekedése, mely bekövetkezhet földkitermelés, lejtőátvágás (pl. útépítés miatt), folyóvízi alámosás, vagy tektonikus mozgások hatására. Terhelés hatása: a nyíróerő növekedését idézi elő a lejtő utak, vasutak, depóniák stb. telepítésével történő megterhelése, vagy a víz- és szennyvízvezetékekből elszivárgó vizek tömegéből adódó megnövekedett terhelés. Dinamikus hatások: földrengések, vibrációs hatások. A rezgés, ill. rengés amplitúdójának növekedésével (ha a frekvencia a kritikus érték fölött van) a belső súrlódási szög tangese csökken. Vibrációs hatásokra különösen a szemcsés talajok érzékenyek, mivel rezgés hatására a szemcsék érintkezési pontjainak száma átmenetileg csökken. Növeli a talaj vibrációra való érzékenységét, ha vízzel telített, ekkor ugyanis a rezgés hatására a pórusvíz nyomása megváltozik, ingadozik, ami a talaj szerkezetét roncsolhatja. Talajvíz hatása A talajvíz lejtőállékonyságra gyakorolt hatása többféle: az áramló talajvíz áramlási nyomása, ill. nyomásváltozása szerkezetmódosító hatású lehet. E mellett az áramló 3
