A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Keserű Balázs - Kutrucz Gyula (ÉDUKÖVIZIG): Új feladatok a Fertőrákosi nádas szűrőmezők üzemeltetésében

Ezzel a felismeréssel egy időben került elhatározásra a Fertőrákos-i szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek un. wetland-en való utókezelése is. Mindkét esetben a fő cél a nyílt víz tápanyagterhelésének csökkentése, az eutrofizációs folyamatok ellenőrzött területen tartása. A két probléma együttes kezelésére egy, két kazettából álló komplex biológiai szűrőmező biztosította a lehetőséget. A geodéziai felmérések alapján a szűrőmezők helyét a Fertő jogi partvonalán belül a Rákos patak és a Virágosmajori csatorna közötti területen jelölték ki. Végül-is itt létesült, a szennyvíztisztítóhoz tartozó és a Soproni vízmű kezelésében üzemelt I-1 számú, valamint a Rákos-patakhoz tartozó és az ÉDUKÖVIZIG kezelésében üzemelt I-2-es számú két kazettából álló komplexum. Azért, hogy a Rákos-patak által szállított lebegtetett hordalék a szűrőmezőt ne terhelje, szükségessé vált egy ülepítő (un. Sankoló tér) kialakítása is. Az ülepítővel kiegészített szűrőmező alkalmassá vált a Rákos patakon esetlegesen érkező szennyeződések megszűrésére, visszatartására. Az ÉDUKÖVIZIG üzemeltetésében működő Rákos patak szűrőmező 2004-ben történt próbaüzemének megkezdésekor, a rendszer hatásfokának meghatározására illetve ellenőrzésére egy nyolc mintavételi pontból álló vízminőség-ellenőrző hálózatot hozott létre az Igazgatóság. A nyolc mintavételi pontból kettő a Rákos-patakon, négy a szűrőmezőben, kettő pedig, a befogadó Virágosmajori csatornán található. (1. ábra) A kijelölt mintavételi helyeken havi gyakorisággal történtek vízmintavételek, amelyeknek vizsgálatát az ÉDUKÖVIZIG Fertőrákosi Hidrometeorológiai állomásának laboratóriumában végezték el. Az ellenőrző vizsgálatokat minden évben program szerint végzi az Állomás. 1. ábra 2