A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Horváth Gábor - Keserü Balázs (ÉDUKÖVIZIG): A Répce, Rábca menti területek, és vizes élőhelyeinek multi-diszciplináris szemléletű helyreállítása, vízellátása
Hidromorfológiai elemek: Továbbvezethetővé válik a Répce vízgyűjtőjéről származó típusazonos víz, s ezáltal lehetőség nyílik a terület ökológiai igényeinek megfelelő vízellátására. Fizikai-kémiai elemeknél: Az ökológiai igényeinek megfelelő mennyiségű, s minőségű víz hozzájárul a víztest fizikai-kémiai állapotának kedvező irányú változásához. Biológia minőségi elemeknél: Fitoplankton (algák): A jelenlévő fajok többségének gyakorisága tükrözni fogja a referencia feltételeket, a biomassza tükrözi a trofitás mértékét. Makrofiták (vízi növények): A megfelelő vízellátás hatására, valamint a hiányzó árnyékoló vegetáció pótlásával a pangóvizes, vízinövényzettel benőtt területek visszaszorulnak. Az invazív növényzet visszaszorításával, illetve a hiányzó fás vegetáció kialakításával a területre jellemző őshonos fajok élettere bővül. Helyreáll a Répce völgyére egykor jellemző fásszárú vegetáció a projekt területén. Makroszkópikus gerinctelen fauna: A beavatkozások eredményeképp bekövetkező élőhelybővülés a megelőző állapothoz képest a fő fajcsoportokban az egyedszám és az elterjedési területek növekedését vonja maga után. A javuló vízellátás hatására feltételezhetőleg nőni fog a karakterfajok, illetve az érzékeny fajok dominanciája is. Halfauna: A beavatkozások hatására helyreálló, természetes hidrológiai állapotok hatására nő a halak táplálkozási, szaporodási és menekülési aerája. A megnövekedő vízhozam hatására a jelenleg fellelhető stagnofil fajok mellett megjelennek a reofil fajok is, mely a faji diverzitás növekedését eredményezi. A javuló oxigénháztartás hatására az igényesebb fajok egyed- és fajszámának növekedésére is számítani lehet. Az egyes vízminőségi elemeknél a várható javulás mértékét, erősségét a következő táblázat részletezi. Az indikátorok nyomon követésére általában a VKI által előírt, és a beavatkozások térségében működtetett operatív monitoring megfelelő és elégséges. A Répce vonatkozásában ugyanakkor ez csak részben alkalmas. Ugyanis a toroki duzzasztó térségét, az alsó szakaszra eljutó víz hatását jól jellemzi a jelenlegi mintavételei pont (Répce alsó, Toroki-duzzasztó fölött), azonban ajánlott az érintett víztest felső szakaszán (pl. Vitnyéd térségében) is egy monitoring pont kialakítása a beavatkozások nyomon követésére. 19