A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

8. szekció: Ipari katasztrófák és a környezeti kármentesítés - Dr. Nagy László (BME): Zagygátszakadás statisztika

ismereteket. Meg kell jegyezni, hogy a problémakör súlyosságát a Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Szövetség (ISSMGE) azzal hangsúlyozta, hogy szakmai keretén belül külön Technical Committee foglalkozik a zagytározók speciális geotechnikai problémájával. A zagygátak tönkremenetelének vizsgálatánál fontos adat a megtörtént események statisztikájának elemzése. A gyakorlati élet is megmutatja a gyenge pontokat, a szűk keresztmetszeteket. Mások hibájából lehet tanulni. A zagygátak az előző 50 évben (mint ahogy az összegyűjtött adatok mutatják) legalább 92 számottevő esetben szakadtak át (átlagosan évente kettő). A tározott anyag minősége, mennyisége, a gát szerkezete és magassága, az altalaj és sok más paraméter különbözött, mint ahogy a következmények is eltértek egymástól, azonban az adatok számossága lehetőséget ad bizonyos következtetések levonására. Ezen gátszakadások 25 országban voltak, az 1. ábra szerinti megoszlásban. Nem lehet tudni hány zagytározó van a világban, hány tározóra vonatkoznak a gátszakadás statisztikái. Ez a kérdés a jelen tanulmány egész statisztikai elemzésénél végig kísér. Már az sem megfogalmazott, hogy mi számit egy zagytározónak, a MAL Ajka és Kolontár közötti 11 kazettából álló tározója egynek, vagy 11-nek számít ebből a szempontból? 1. ábra Zagygát szakadások országok szerinti megoszlása A bányászott ércek közül 17 anyag érintett zagygát szakadással, legtöbbször szerepel a réz 24%, arany 14% valamint a foszfát és szén 13%. A zagygátak szakadásának a kiömlött anyag mennyisége szempontjából a nagy térfogatok a meghatározóak. Ezekhez a nagytározókhoz tartozott a nagyobb károkozás is. A Kolontári katasztrófa 1700000 m

3 kiömlött folyadék+zagymennyiséggel a nagytározók kategóriába esik. A zagygát szakadások statisztikai adatainak vizsgálatánál talán a legfontosabb műszaki feladat az okok meghatározása és az azokból levonható következtetések. Bár az esetek negyedénél nincs információ a tönkremenetelre, a maradék adathalmaz sem homogén, ugyanis az okoknál összekeveredik a tönkremenetel mechanizmusa a mechanizmust kiváltó 2