A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Nánási József (Nyírségvíz Zrt): A felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai védőidomának lehatárolásával, kijelölésével és kialakításával kapcsolatos problémák, különös tekintettel a jogszabályi környezetre

A FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOMÁNAK LEHATÁROLÁSÁVAL, KIJELÖLÉSÉVEL ÉS KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETRE Nánási József Nyírségvíz Zrt. A vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a 123/1997. (VII.18.) Kormány rendelet ad útmutatót, amiben a kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995-évi LVII. Törvényre támaszkodik. A védelem felszín alatti vízbázisnál védőidom kialakítását és fenntartását jelenti. A felszín alatti vízbázis védőidomát, védőterületét az elérési idő alapján állandó vízmozgást feltételezve, a vízkivételi műtől kiindulva kell figyelembe venni. A kormány 3058/3581/1991. (XII.9) határozatával elfogadott rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési terv 19. tétele az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő. 1995-ben a KHVM előterjesztést készített a kormány részére az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról. 1996-ban a diagnosztikai vizsgálatok előkészítése céljából került sor a vízbázisok előzetes állapotfelmérésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából kormányzati beruházásként. A munkákat a vízügyi igazgatóságok végezték el. Az ivóvízbázis-védelem folyamata 3 fő fázisra bontható: - diagnosztikai fázis, - biztonságba helyezés, - biztonságban tartás. A diagnosztikai fázis fontos része a vízbázis előzetesen meghatározott védőterületen fellelhető szennyező források fúrásos feltárása, és a vízbázis előrejelző hálózatának létrehozása. Az észlelőhálózat kútjai a területre beáramló esetleges szennyeződések regisztrálására szolgálnak, ami lehetőséget teremt a megelőző cselekvési program végrehajtására a vízbázis károsodása előtt, illetve az elvégzett egymásra hatás vizsgálatok révén pontosíthatók az egyes rétegek áteresztő képességére vonatkozó adatok. Az ivóvízbázisok védelmével azért kell intézményesen foglalkozni, mert Magyarországon üzemelő vízbázisok közül 500-nál több sérülékeny földtani környezetben van. Ez azt jelenti, hogy azt a felszín alatti víztartó képződményt/réteget, amelyből a lakosságnak eljuttatott vizet kitermelik, nem fedi olyan, vizet át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a terepfelszínről leszivárgó szennyező anyagokat. Az ilyen vízbázisok vize, tehát védelmi intézkedések nélkül elszennyeződhet, még ha hosszú idő alatt is. Ezekről a helyekről származik hazánkban közüzemi rendszerekkel szolgáltatott víz 65%-a. Társaságunknál a vízbázís-védelmi munkálatok 1997-ben kezdődtek a kótaji víztermelő telep vízbázisának vizsgálatával. 1