A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Dr. Molnár Zoltán (Fővárosi Vízművek Zrt.): DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből [ikon_pdf.gif]
DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből XXIX. Országos Vándorgyűlés 1 DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből -A Duna hajózhatóság javítása és a klímaváltozás hatása- Dr. Molnár Zoltán (Fővárosi Vízművek Zrt.) Kivonat Budapest ivóvízellátása kizárólag parti szűrésű rendszeren alapul, melynek vízutánpótlódását 6090%-ban a Duna, mint határoló vízfolyás biztosítja, 3-20 napos lassú szűrési folyamat során. A megfelelő vízminőség biztosítása a partiszűrés fizika-kémia folyamatain alapul. ezért a fővárosi vízellátás alapvetően függ, egy olyan természetes rendszertől, melynek lényegi elemei (vízállás, vízjárás, mederváltozások, nyersvíz vízminősége stb.) nehezen befolyásolhatók. Így az innét érkező szennyezések vízbázisvédelmi tevékenységek során nehezen kivédhetők és komoly hatással lehetnek a vízbázisainkra a felszíni vizekben való gyors terjedésük miatt A DRS-ben a Duna völgyének hajózhatósága az egyik fontos feladat az integráció szempontjából. Magyarországnak a vízi szállítás tekintetében komoly hiányosságaink vannak, mert míg a Rajnán folyamatos a hajóforgalom, addig a Duna gyakran üres. Így a Duna Hajózhatóságának Javítása (DHJ) program során végzendő mederbeli beavatkozások (mederkotrás, parti művek) kedvezőtlen hatással lesznek a parti szűrésű rendszerre. Ezenfelül további tényezőként említhető a dunai hajóforgalom változó nagysága és a hajózás okozta kedvezőtlen mederbeli hatások (part- és medererózió), amelyek közvetlenül és közvetve befolyásolják a parti szűrésű rendszer folyamatait, így a kitermelhető víz mennyiségét és minőségét. Végül nem lehet elfelejteni a beavatkozás hatására többszörösére növő vízi forgalom okozta veszélyes anyagokkal kapcsolatos haváriák, amelyek a víztermelést veszélyeztetik. A Vállalat másik kapcsolódási pontja a DRS-hez, a klímaváltozási forgatókönyvek, amely a Duna vízmennyiségére és –minőségére jelentős hatással lehet és így a víztermelést is jelentős befolyásolhatja. A klímaváltozás nemcsak a kitermelhető vízmennyiségre van hatással, hanem a fellépő szélsőséges vízállások az ártéren elhelyezkedő víztermelési objektumokat is veszélyezteti az egyre magasabb árvízszintekkel. Mindezek olyan kihívásokat jelentenek a Fővárosi Vízmű Zrt számára, amelyek hangsúlyosan meg kell, hogy jelenjenek a beruházási, üzemeltetési és K+F stratégiákban. 1. Bevezetés A Fővárosi Vízművek az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében a vízbáziasainak a védőterületeit a 123/1997 (VII.1.) Korm. rendelet alapján kijelölte és biztonságban tartásáról szigorúan gondoskodik. Az ivóvízellátásban résztvevő vízbázisaink 100%-ban parti szűrésű rendszerű, amely azt jelenti, hogy a vízbázisokat határoló Duna biztosítja 60-90%-ban az utánpótlódást 3-20 napos lassú szűrési folyamat során. A védőterületek kijelölése és biztonságban tartása sajnos csak részben segítség a szennyeződések védekezése ellen, mert a Duna Budapest feletti teljes vízgyűjtőjén lévő környezetszennyezési katasztrófák is hatással lehetnek a vízbázisainkra a felszíni vizekben való gyors terjedése miatt, mivel a kitermelt víz a kiváló minősége miatt tisztítás nélkül jut a fogyasztókhoz (csak Cl fertőtlenítést használunk) ez nagy veszélyt jelent a biztonságos ívóvízellátásra. A vízbázisok biztonságba tartása során ismerjük és figyelemmel kísérhetjük a vízbázisok kijelölt védőterületein folyó ipari, mezőgazdasági és közlekedési tevékenységeket. A védőterületeink kialakításának köszönhetősen 180 napos elérési időn belül minimális lehetséges szennyezőforrás található, amely havária esetén is minimum fél éves felkészülési időt adhat és a teljes ivóvízkincsünket nem tudja elszennyezni. De ezzel szemben sajnos a
