A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Dr. Jelen Tamás (ÉDV Zrt.): Zöldenergia felhasználási lehetőségei egy víziközmű cégnél

ZÖLDENERGIA FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI EGY VÍZIKÖZMŰ CÉGNÉL Dr. Jelen Tamás Északdunántúli Vízmű Zrt. Az ÉDV Zrt. éves energiaköltsége kb. 900 millió Ft, működési költségeink kb. 14%-a, Az energiahordozók árának folyamatos emelkedése miatt alapvető feladatunk ezeknek a költségeknek a csökkentése. Egyik lehetőség az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, jó hatásfokú, kis fajlagos energiafelhasználású szivattyúk és frekvenciaváltók alkalmazásával. További lehetőségek; a fűtési rendszerek korszerűsítése, szigetelés, az üzemanyag felhasználás ellenőrzése GPS nyomkövető rendszer bevezetése, meddőenergia gazdálkodás, az energiafelhasználás optimalizálása. A felsorolt lehetőségek kihasználásával az utóbbi időben egyre inkább a zöldenergia alkalmazás került előtérbe hosszú távú energiaracionalizálási programjainkban. Cégünk felsőoktatási intézményekkel, többek között a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával közösen K+F tevékenység keretében vizsgálja a zöldenergia termelés lehetőségeit. A tervek között szerepel biogáz üzem létesítése gázmotorokhoz, villamos energia előállítására vagy a biogáz városi tömegközlekedés buszaiban történő alkalmazására, energiatermelő rendszer tervezése és kivitelezése az áramló víz kinetikai energiájára, szélkerék erőművekre, napkollektorra és megnövelt hatásfokú szilícium alapú napelem technológiára alapozva. Vizsgált helyszínek: - XIV/A vízakna nyíltfolyású patakmedre, ami az ún. talpi vizeket vezeti el. - XIV/A vízakna – Tatabánya, Újváros Karsztaknai medence összekötő vezetéke - Tatabánya, Újváros Karsztaknai medence – Tatai összekötő vezeték - Tatabányai szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz bevezetési pontja a befogadóba - A vállalat központi és üzemi épületei. Szennyvíziszap hasznosítása A szennyvíztisztítás során keletkező melléktermékek, végtermékek elhelyezése, hasznosítása az üzemeltetőnek mindig sok gondot okozott. A növekvő városiasodás és az egyre nagyobb mértékű - tisztítási hatásfokra vonatkozó - Európai Uniós - elvárások következménye, hogy a keletkezett iszapmennyiség folyamatosan nő. A fosszilis energiahordozók árának folyamatosan emelkedő trendje azonban rádöbbentette az üzemeltetőket, hogy ezek a melléktermékek óriási lehetőséget is jelentenek az új innovatív technológiáknak köszönhetően. Ennek köszönhetően a szennyvíziszapok felhasználását illetően paradigma váltás időszakát éljük. Eddig alapvetően ökológiai szemlélet uralkodott, a szennyvíztisztítás melléktermékének környezetkímélő elhelyezését illetően, napjainkban azonban előtérbe került az energetikai alkalmazás. A szennyvíztisztításból származó iszapok hasznosítási helyének döntő hányadát még mindig a mezőgazdaság teszi ki, de a tendencia csökkenő irányba mutat, mert az egyre hosszadalmasabbá és költségesebbé váló engedélyeztetés, valamint a gazdák nem kellő tájékozottsága és a szakszerű információk hiánya miatt ez ellenérzését válthat ki. 1