A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József - Molnár Péter (Vidékfejlesztési Minisztérium): Az ENSZ sivatagosodás elleni egyezményének végrehajtása a magyar EU Elnökség időszakában

AZ ENSZ SIVATAGOSODÁS ELLENI EGYEZMÉNYÉNEK VÉGREHAJTÁSA A MAGYAR EU ELNÖKSÉG IDŐSZAKÁBAN Dr. Gayer József, Molnár Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Bevezetés „A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban” (UNCCD) c. ENSZ Egyezményt Magyarország a 2003. évi CVII. törvénnyel hirdette ki. Ezt követően hazánk aktívan részt vesz az Egyezmény megvalósításában, melynek világszerte 194 Részes Fele van. A mindenkori EU elnök feladata, hogy vezesse az Európai Unió sivatagosodással foglalkozó tanácsi munkacsoportját (az adott félévben 2-3 ülés, folyamatos kapcsolattartás az aktuális ügyek kapcsán a tagországokkal, a Tanács Főtitkárságával és az Európai Bizottsággal) valamint képviselje az EU és a tagországok álláspontját a UNCCD rendezvényein. 2011-ben a magyar EU Elnökség alatt került sorra az Egyezmény Végrehajtását Felügyelő Bizottságnak és a Tudományos és Technológiai Bizottságnak az ülésszakaira a Részes Felek, valamint számos megfigyelő jelenlétében Bonnban. A közel kéthetes rendezvény a 2011 októberében sorra kerülő Részes Felek Konferenciájának előkészítése volt, különös hangsúllyal a 2010-ben benyújtott nemzeti jelentésekre, az azokban először alkalmazott indikátorokra. Az EU Elnökség ritka alkalmat kínált az Egyezmény végrehajtásába történő mélyebb betekintésre. A dolgozat ezekről a tapasztalatokról számol be, valamint áttekinti az Egyezménnyel kapcsolatos, a közeljövőben várható eseményeket. 1. A UNCCD Egyezmény 1.1 Az Egyezmény története „A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára” (UNCCD) c. ENSZ Egyezmény elfogadására 1994-ben Párizsban került sor, mégis a köztudatban, mint a Riói egyezmények egyike él. Az 1992-ben Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferencia a nemzetközi környezetjog negyedik nagy korszakának nyitányát jelentette. Az ENSZ konferencián három nem kötelező erejű dokumentumot fogadtak el, a Környezet és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozatot, az Erdőgazdálkodási Alapelveket és az Agenda 21-et („Feladatok a XXI. századra”), illetve megnyitották aláírásra a Biológiai Sokféleség Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt. A sivatagosodás problémájának megoldásában egy nemzetközi bizottság került felállításra, melynek feladata a sivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozása volt. Az Egyezmény – elfogadása után – végül 1996 decemberében lépett hatályba. Azóta a közel 200 Részes Fél mellett az Európai Közösség is ratifikálta (1998).