A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Szilágyi Mihály - Rácz Tibor (FCSM Zrt.): 2010. év vízkárelhárítási feladatai Budapesten

Buda-Északon és a Margitszigeten 132 fő volt a szerződtetett alvállalkozói létszám. A különböző teljesítményű földmunkagépek száma 24, a szállítóeszközök száma 39 volt. Idén először alkalmaztunk homokzsáktöltő gépet árvízvédekezésnél (Margitsziget: 2 db), a tapasztalatok jók voltak. A fővédvonali védekezésnél mintegy 30.000 db homokzsákot (fővárosi és Polgári Védelmi készletből), 300 m3 homokot, 350 m3 agyagot, 2 tekercs fóliát használtunk fel, 600.000 m3/nap mennyiségű szenny- és csapadékvíz átemeléséről gondoskodtunk folyamatosan. A védekezés sikeres volt. A fővédvonallal védett területeken elöntés nem volt. Az árvíz idején a csatornamű zavartalanul üzemelt. A 2010. június 10-én 08 órától a teljes fővárosi Duna-szakaszra elrendelt III. fokú készültséget II. fokra mérsékelték, a II. fokú készültséget 12-én vonta vissza, az I fokút pedig 14-én reggel 08 órától szüntették meg. Az árvíz során nem vehettük igénybe a katonaság, tűzoltóság, katasztrófavédelem és a büntetés végrehajtási intézetek állományát, mivel az ugyanezen időszakban vészhelyzetbe került településeken, a Sajó és a Bódva völgyében vetették be őket. Az árvizet saját erők alkalmazásával és az ilyenkor rendszeresen közreműködő professzionális gépesítettségű külső vállalkozók segítségével védtük ki a főváros területén. 2. A Hosszúréti-patak árvize 2010. május 30-án A 90 km-nyi árvízvédelmi szakaszon túlmenően 168 km hosszúságú kisvízfolyás áll a főváros megbízása alapján a Fővárosi Csatornázási Művek üzemeltetésében. Feladatunk a kiöntésmentes vízelvezetés biztosítása a medrek és – ahol van ilyen – védművek kiépítettsége mértékéig. A Hosszúréti-patakon a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt üzemeltetésébe tartozó szakaszon eddig soha nem tapasztalt árvíz vonult le a Hosszúréti-patak völgyében. A május 30-i árvíz közvetlen oka a vízgyűjtőterületre hullott rövididejű nagycsapadék volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat negyedóránként frissülő radarképein utóbb azonosítható volt, hogy az Érd-Törökbálint régióban 12.15-kor kezdődött a csapadéktevékenység egy gyenge záporral. Ez 13:00-ig folyamatos 5-10 mm/h intenzitású volt. 13:00-i felvételen a csapadék intenzitásának lokális, nagymértékű emelkedését figyelhetjük meg, amely változó kiterjedésben 25-40 mm/h értéket meghaladta. A nagyintenzitású zivatar kiterjedése megnőtt és 13:30-tól 14:30-ig a vízgyűjtő jelentős részét lefedte, a radarkép alapján becsülve legalább 40 mm/h intenzitással. Ezt követően 15:30-ra fokozatosan megszűnt a csapadéktevékenység. Előbbi adatok alapján nagyságrendi becslést végezve a vízgyűjtőn hullott csapadék ebből a zivatarból 3 óra alatt meghaladhatta a 85 mm-t, átlagosan 28 mm/h intenzitással. A zivatar intenzív 13:00-14:30-ig terjedő időszakában a csapadékintenzitás meghaladta a 43 mm/h értéket is. Ekkora háromórás időtartamú csapadék meglehetősen ritkán fordul elő, de a különösen intenzív másfél órás időszak kiemelkedő átlagos intenzitása rendkívül is ritkán észlelhető, becslésünk szerint kb. 50-100 évente egyszer fordul elő. A nagycsapadék lokális jellegét mutatja az, hogy néhány kilométerrel távolabb, Budapesten a kora délután során csak kisebb zápor hullott. A rendkívüli intenzitás miatt fordulhatott elő az, hogy a patak hirtelen vízszintemelkedése mögött többen valamelyik tározó gátjának sérülését tételezték fel. Kedvezőtlen körülmény volt a megelőző napok csapadékos jellege, amely miatt a talaj már kevés vizet tudott csak magába fogadni, így a lefolyási tényező értéke a szokásos értéknél lényegesen magasabb lehetett. A patak kiöntéséről az első jelzést hálózati ügyeletünk 17:00 körül kapta és értesítésükre 17:30ra a területen voltunk. A Kőérberki lakópark tava, mely a 70-es főközlekedési út mellett, attól nyugatra található, kiöntött, de a víz kilépését 17:30-ra már nem a tó vízlevezető műtárgyainak vízlevezető képességének behatárolt volta, hanem a 70-es út alatti áteresz szűkössége okozta. Az áteresz miatt a víz oly mértékben megemelkedett, hogy a víz a 41-es villamos pályáját ellepve, azon 7