A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Szilágyi Mihály - Rácz Tibor (FCSM Zrt.): 2010. év vízkárelhárítási feladatai Budapesten

légörvény csapadékrendszere két hullámban érkezett, az első csapadékos periódus május 31. és június 2. között zajlott le, majd a második hullám június 3-4. napokon érte el térségünket. A legtöbb csapadék mind az egész időszak alatt a Traun-Enns vízgyűjtőn esett. Itt a lehullott csapadék számottevően meghaladta az előrejelzésekben szereplő értékeket. A Bécs alatti szakasz tetőző értékeit a felvidéki mellékfolyók jelentős vízszállítása befolyásolta, mely hosszú időn keresztül összesen 2000-2500 m3/s nagyságrendű volt. A budapesti vízállás szempontjából mértékadó vízmérce szelvények vízhozam adatai alapján 800 cm-t meghaladó árvíz fogadására kellett felkészülnünk. A vízállás emelkedése Budapesten június 01-jén 22 órától indult meg, intenzitása hamar elérte a 3 cm/óra értéket. Tekintettel a várható intenzív áradásra a Fővárosi Csatornázási Művek jelzésére a Főpolgármesteri Hivatal 2010. június 3-án 16 órától azonnal másodfokú, majd 5-én 23 órától harmadfokú készültséget rendelt el. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzései a tetőzést 04-én már 815 cm-re várta. Az árhullám lefutása A készültség első napjától számítva a tetőzésig óránként 2-3 cm-t emelkedett a Duna vízszintje Budapestnél. A csapadékhajlam június első napjaiban csökkent, majd 06-tól egy atlanti ciklon miatt újból instabil, csapadékot hozó légtömegek érték el a németországi vízgyűjtő területet. Az újabb csapadékok intenzitása és mértéke ugyanakkor már csak az árhullám levonulásának lassulását és lefutását követően a telt mederállapot beállását biztosították. A Dunán kialakult árhullám budapesti tetőzésére 2010. június 8-án hajnalban került sor 2 és 7 óra között (827 cm, 8130 m3/s). Az apadás óránként 1,5–2,0 cm sebességgel indult meg. A Duna órai vízállásai a Vigadó téri (és annak 600 cm feletti hibája után a Lánchídi) vízmércén rögzített és publikált adatai alapján az árhullám lefutása a következőképp alakult: A vízállás idősor jól mutatja, hogy ez az árhullám gyors lefutású, gyors tetőzésű volt, így a védvonalak terhelése nem volt elhúzódó. Látható az is, hogy meglehetősen telt mederállapot előzte meg az árvíz érkezését, május közepétől 400-500 cm közötti vízállások alakultak ki. Ez az árvíz a fővárosi Duna szakaszon az elmúlt száz év negyedik legnagyobb jégmentes árvize volt. Az elmúlt 2