A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Nagy Zoltán (FETIKÖVIZIG) - Potor Anita (SZIE): A 2010. évi árvizek hidrológiája a Felső Tisza vízgyűjtőjén

Tivadar-200

0

200

400

600

800

1000

1

3

5

7

9

1

1

13

1

5

17

19

21

23

2

5

27

2

9

31

H (cm)

2010

1998

Tivadar 200

700

1200

1700

2200

2700

3200

3700

1

3

5

7

9

11

13

1

5

1

7

1

9

21

23

2

5

2

7

2

9

31

Q (m3/s)

2010

1998 Vásárosnamény

0

200

400

600

800

1000

1

3

5

7

9

1

1

13

15

17

19

21

23

25

27

29

31

H (cm)

2010

1998

V

ásárosnamény 200

700

1200

1700

2200

2700

3200

3700

1

3

5

7

9

11

13

15

17

19

21

2

3

25

2

7

29

31

Q (m3/s)

2010

1998 22. ábra. Tivadar és Vásárosnamény vízállás és vízhozam összehasonlítása a 2010. decemberi és 1998. novemberi árhullám esetén Összefoglaló megállapítások A 2010. decemberi Tiszai árhullám kialakulásában jelentős szerepet játszott 2010-es év egészének csapadékossága, különösen a december hónapban lehullott nagy mennyiségű eső. Ezzel párosult az, hogy a csapadék magas telítettségű talajra, a lefolyt víz pedig magas mederteltségű folyókba érkezett. A Tisza-völgy egészét figyelembe véve, az árhullámot megelőző és kiváltó csapadékok legnagyobb értékei a Felső-Tisza jobboldali mellékágainak vízgyűjtőjét jellemezték, így egy időben alakult ki a Tisza főágán és az összes főbb jobboldali mellékvízfolyásán árhullám. A Vásárosnamény feletti szakaszon, a Tiszán levonult vízállások alakulását jelentősen befolyásolta az elmúlt évtized ukrán töltésfejlesztése. A levonulási idő csökkenése mellett hatással volt a vízállás vízhozam kapcsolatára, mely a felső szakasz mederváltozásaival magyarázható. Sajnálatos módon ennek vizsgálatára, a szükséges adatok hiánya miatt, nem volt lehetőség. A Vásárosnaménynál kialakult magas vízállás annak köszönhető, hogy a tetőzéssel egy időben vonult le a Szamoson is egy készültségi szintet el nem érő, de jelentős árhullám. Abban az esetben, ha a Szamos és a Tisza jelentősebb árhullámai egy időben vonulnak le, az eddigieknél kedvezőtlenebb árvízi helyzetek is kialakulhatnak a Tisza Vásárosnamény alatti szakaszán. Az ukrán töltésfejlesztések következtében növekedett az árhullámok tetőzési szintje, gyorsultak az árhullámok, melynek hatására csökkent az időelőny. Mindezek mellett figyelembe kell venni azon előrejelzéseket, miszerint a klímaváltozás hatására gyakoribbá válnak az extrém időjárási események, mint például a hirtelen lezúduló, nagy intenzitású csapadékok. A szélsőségessé váló csapadékeloszlás az ár- és belvizek növekvő veszélyét rejti magában. 20