A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Katonáné Sütő Ágnes (FETIKÖVIZIG): Hidrológiai előrejelző rendszer alkalmazása és tapasztalatai a Tisza Tokaj feletti vízgyűjtőjén

A távérzékelés fejlődése, a szatellit- és radar érzékelésű hidrometeorológiai adatok elterjedése és olcsó elérhetősége (például az Interneten) új távlatokat nyitott az árvízi előrejelző és tervező jellegű modellek alkalmazásában: a rendelkezésre álló információk – a korábbiakkal szemben - lehetővé teszik a rendkívül eltérő folyamatok integrálását és a megfelelő tér- és időbeli léptékek alkalmazását. Segítségükkel lehetővé válik, hogy akár több százezer négyzetkilométer nagyságú vízgyűjtőket is egységesen kezelhessünk, még akkor is, ha az több országhoz tartozik. A programcsomagot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlesztette ki. A programrendszer alapja az osztott paraméterű csapadék-lefolyási modellszemlélet (Dolman et al. 2001), amely szerint a vízgyűjtőt térben homogén fizikai tulajdonságokkal rendelkező elemekre (cellákra) bontjuk. A hidrológiai mérlegegyenleteket a cellákra felírva (3.2.1. ábra) a lefolyás háromdimenziós leírása nyerhető. A modell a folyamatok tér-, és időbeli leírásához a peremfeltétel adatait (például csapadék, léghőmérséklet, páratartalom) is területi eloszlásuknak megfelelően veszi figyelembe. 3.2.2. ábra A peremfeltételek hatására létrejött folyamatok a cellák lefolyási hierarchia szerinti összekapcsolását követően a mérlegegyenletek segítségével eredményezik a vízgyűjtő 6 kimeneti szelvényének vízhozam idősorát (csapadékválasz). Az alkalmazott modellek általános jellemzői Az ARES programrendszer által kezelt hidrológiai folyamatokat a 3.2.2. ábra mutatja be. A két modell a csapadék intercepció utáni maradékát – az esetleg keletkező olvadékvízzel együtt – eltérő elveken nyugvó beszivárgási modellek segítségével felszínen lefolyó, illetve- beszivárgó csapadékra bontja. 9