A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Lakatos Attila (VIZITERV Environ Kft.): Újmohács-Dél távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata

A kutak vizének összes keménységét tekintve többnyire közepes keménységűek. Kivételt képeznek ez alól a Sertéstelep közelében létesült 1SZF/2 és a Központi telep melletti 5SZF/1 kutak, valamint a szarvasmarha istállónál lévő 3SZF/1 kút, illetve a 2SZF (birkahodály) és a 6SZF (felhagyott géptelep) ideiglenes szennyezőforrás feltáró kutak vizében mért értékek. A kísérleti telepen létesült és azóta megszüntetésre került P2 és P5 piezométerek vizében szintén határérték feletti összes keménységet mértünk. A fent felsorolt kutak többségénél a határértéket meghaladó összes keménység a KOI

ps és a fajlagos vezetőképesség magas értékével párosul, ez felszíni eredetű szennyezettségre utal. A vízszintfigyelő kutak közül a 3F/1 és az 5F/1,2 kutak vizében mértünk határértéket meghaladó KOI

ps értéket. Ezekben az esetekben a fajlagos vezetőképesség nem lépte túl a megengedett határértéket, de valamivel magasabb volt, mint a környező vízszintfigyelő kutak esetében. A Sertéstelep melletti 1SZF/2 és a Központi telep közelében létesült 5SZF/1 jelű feltárások vízvizsgálati eredménye egyértelmű és nagyfokú szennyezettséget mutat. Mindkét kútnál a nagy keménység, magas a fajlagos elektromos vezetőképesség és KOI érték mellett határértéket meghaladó klorid-ion tartalmat mértünk. A szulfát-ion koncentrációja az 5SZF/1 kút vizében szintén meghaladta a határértéket, mely az ismételt mérésnél több mint ötszörös túllépést mutatott, de az 1SZF/2 kút vizében is határérték közeli értéket mértünk. A szulfát tartalom a 6SZF jelű ideiglenes szennyezőforrás feltáró kút vizében is magasnak bizonyult. A Sertéstelep melletti 1SZF kút esetében a talaj is erősen szennyezett: a TOC 0,5 mben-, a nitrát a felső 1,5 m-ben, az ammónium pedig a legalsó 3,0 m-es mélységben volt magas. Ezen kívül a klorid a középső 1,5 m-es mélységben-, az Összes nitrogén pedig a teljes 3 m-es szelvényben volt magasabb koncentrációban jelen. A szintén erősen szennyezett vizű 5SZF feltárásnál csak a felső 0,5 m-es rétegnél volt kimutatható magas TOC tartalom. A 2SZF kút esetében szintén a felső 0,5 m volt szennyezett: a nitrát és az összes nitrogén volt magasabb koncentrációban jelen. Az emberi egészséget veszélyeztető nehézfémek közül az arzén tartalom négy kút esetében (2SZF, 3F/1, 4F/2, 5F/1) volt kifogásolható. Szénhidrogének és peszticid szennyezés nem volt kimutatható a mintákban. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált kutak vizének minősége általában jelzi a felszíni eredetű szennyeződések lejutását a felszín közeli rétegekbe. Az M-1 (Központi telep) és az M-2 (Sertéstelep) pontszerű potenciális szennyező források a vízbázis kútját közvetlenül nem veszélyeztetik, de a felszín alatti vizek általános védelme szempontjából – a klorid- és szulfát-ion koncentráció, fajlagos vezetőképesség, összes keménység és KOI magas értéke miatt - környezetvédelmi felülvizsgálat végzését javasoljuk. 5. MODELLEZÉS ÉS VÉDŐTERÜLET MEGHATÁROZÁSA A hidrodinamikai modell felépítése és vizsgálata [3,4] során a Processing MODFLOW for Windows (PMWIN 5.3 és Pro) modellező programcsomagot használtuk. A vizsgált távlati vízbázis esetében a feltételezett kutak termelése a Duna kavicsteraszából történne. A felszín alatt a kavicsréteg felett egy gyengén áteresztő réteget találunk, amely a laterális vízszállításban nem veszt részt, illetve a felső utánpótlódás lehetőségét is jelentősen korlátozza. A feltételezett vízmű kutak termelése esetében az utánpótlódás döntő része a Duna felől érkezik, vagyis érvényesül a parti szűrés jellege. Ezt az állítást a hidrodinamikai modellezés vízháztartási vizsgálatai is megerősítettek. Tartós próbaszivattyúzási munkálatokra, illetve komplex in-situ beszivárgás mérésre került sor a 9