A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Lakatos Attila (VIZITERV Environ Kft.): Újmohács-Dél távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata

4.4. Monitoring rendszer kialakítása fúrással Az alapvető földtani ismeretek megszerzését követően előzetes hidrogeológiai modellezés már végezhető, de pontosabb vizsgálat csak a nyomásadatok és hidrogeológiai paraméterek (k-tényező, átszivárgás, stb.) alapján végezhető el. Ennek megfelelően a geofizikára alapozva létrehoztunk egy olyan kúthálózatot, amely képes a megfelelő adatokat szolgáltatni. A létrejövő figyelőkút-hálózat monitoring használatával hosszabb távon is biztosított lehet a távlati vízbázis preventív védelme. Az általános adathiány a terület földtani és vízföldtani képét illetően szükségessé tette vízszintészlelő kutak telepítését és a vízszintek rendszeres regisztrálását is, már a diagnosztikai munkák elején. Így került sor az 1F/1,2, 2F/1,2, 3F/1,2, 4F/1,2 és 5F/1,2 kút párok telepítésére. A különböző mélységközre telepített monitoring rendszer kivitelezése során a kiképzett kutakból vízmintákat vettünk, azokat akkreditált laboratóriummal bevizsgáltattuk. A monitoring kutak fúrása folyamán összesen 10 db vízvizsgálat történt. A megépített monitoring kutak pontszerű helyei a 4. ábrán vannak feltüntetve. 4.5. Kísérleti telep kialakítása A távlati vízbázisok diagnosztikai munkáinak egyik legfontosabb eleme a kísérleti telep létrehozása és a hozzá kapcsolódó további mérések, megfigyelések pontos tartalmának elvégzése. A területen egy kísérleti telepet terveztünk melyen ideiglenes vízszintfigyelő kutakat (piezométereket) és egy próbatermelő kutat építettünk. A kísérleti telepen végzendő vizsgálatok célja: - a folyó és a vízadó réteg között geohidraulikai kapcsolat meghatározása, - a víztermelési kapacitás meghatározásához szükséges transzmisszivitási tényező kiszámítása, - a kitermelhető készlet és a kút távolhatásának meghatározása, - a vízadó réteg vízkémiai feltérképezése, valamint a tartós szivattyúzás esetleges vízkémiai következményeinek feltárása, - a vízfolyás felöli utánpótlódási folyamatok megismerése, - a szivattyúzás háttérvizekre való hatásának megismerése. A teraszréteg hidraulikai tulajdonságainak megállapítására a vízfolyás közelébe telepített próbakút és a próbakút köré a vízfolyásra merőlegesen telepített piezométerek adatai kerültek felhasználásra. A nyomásmérő piezométereket a termelő kút körül úgy próbáltuk elhelyezni, hogy két mérési pont között a mért vízszintkülönbség közel azonos legyen. A telep objektumainak elvi sémája az 5. ábrán látható. 6