A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

13. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Szlabócky Pál (nyugdíjas): Pazár István sokoldalú mérnök-zseni hidrológiai munkássága

Az egész víz-csatorna-szennyvíztisztító rendszer, majd a bővítések terveit Pazár István készítette, beleértve az épületeket is. Megjegyzendők, hogy utóbbi tehetségének bizonyítéka, hogy Ő tervezte a nyíregyházi Sóstói Fürdőt, Vigadót és a víztornyot, de a Felvidék elcsatolása ellenére megbízták az eperjesi vízmű tervezésével is. Kezdetektől foglalkozott az időszakos karsztvíz zavarosodás kivédésének műszaki lehetőségeivel: szűrés, timsós koagulálás. (Ez még mindég megoldatlan!) A II.fejezetben ismerteti a csapadék és szennyvíz csatorna rendszerek kialakításának elvi és gyakorlati (így geológiai) problémáit, nehézségeit. Már ekkor elkezdődik a szennyvíztisztító telep építése is. Itt újszerű gondolat a szennyvíziszap energetikai és a tisztított szennyvíz öntözéses hasznosítása, amire csak az 1980-as években volt példa, miskolci bányageológus mérnökök közreműködésével. (Ezért is térünk ki erre.) Rendkívüli tájékozottságot árul el a szennyvíz kezelés természettudományi alapjairól. Mindezt azért kell kihangsúlyozni, mivel az elmúlt évtizedekben a mérnöki tevékenység már az oktatástól kezdve oly mértékben specifikálódik. Ma aligha van olyan mérnök, aki egyaránt kellő ismeretekkel rendelkezik - a vízmű telepítés hidrogeológiai, mélyfúrási, mélyépítési, gépészeti-energetikai, a vízszállítás hidraulikai-tározási kérdéseiről, - a csatornahálózat településfejlesztési, közegészségügyi igényeiről, - a szennyvíz kezelési-tisztítási folyamatokról, - ráadásul mindezt közgazdasági és közjogi szempontokból is mérlegelve, - hivatkozva külföldi példák részleteire. (Pazár ilyen volt!) 11