A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Lakatos Attila (VIZITERV Environ Kft.): Újmohács-Dél távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata

A talajvíz áramlása a térségben a Duna felé mutatóan DNy-i irányú. A nyomásviszonyokat tekintve feláramlási területtel van dolgunk. A partközeli vízvezető rétegeket elsősorban a Duna táplálja; ez az árvízi időkben megemelkedő talajvízszintek alapján tudható. Termelés hatására ez a táplálás megnőhet, sőt uralkodóvá válhat, annál inkább, minél kisebb a folyó és a termelő objektum távolsága. A csapadékbeszivárgást ezen a területen természetes állapotban jelentéktelennek ítéljük, ha azonban a termelés hatására mélyebb talajvízszintek alakulnak ki, akkor feltétlenül beindul egy utánpótlódási folyamat a felszín felől is. 4. A VÍZBÁZISVÉDELMI DIAGNOSZTIKAI MUNKÁLATOK 4.1. Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Az előzetes tervdokumentációkban szereplő területhasználatokra és szennyezőforrásokra vonatkozó adatok felülvizsgálata és pontosítása érdekében részletes terepbejárást tartottunk. A terepbejárás során felkerestük az előzetesen felderített potenciális szennyezőforrásokat, felvettük a kapcsolatot a tulajdonosokkal, leegyeztettük az esetleges szennyeződés felderítése érdekében létesítendő feltáró kutak helyét. Az adatgyűjtés során beszerzésre kerültek a vízbázis és a környező térség (hatóterület) M=1:100.000 és M=1:10.000 térképének digitalizált változata. A meteorológiai adatok (csapadék, talajvízszint, Duna vízállás adatok) digitálisan is rendelkezésre állnak. A vízbázis és a környezetében található - és elhelyezkedésük szempontja alapján figyelembe vett - kutak, fúrások adatai begyűjtésre kerültek. 4.2. Geofizikai felmérés, mederszelvényezés Már az adatgyűjtési fázisban kiderült, hogy a területről igen kevés olyan jellegű archív földtani adat áll rendelkezésre, mely a további kutatási munka alapjául szolgálhatna. Szükség volt a terület részletes földtani adatainak megismerésére. A terület geológiai és hidrogeológiai feltárását észlelő kutak telepítésével, valamint geofizikai feltárással terveztük elvégezni úgy, hogy ezek alkalmazását egymással összehangoljuk. Mivel nem álltak rendelkezésre a terület földtani felépítéséről megbízható adatok célszerűnek látszott egy ilyen nagy terület egységes háromdimenziós földtani leírására a legkönnyebben végrehajtható geofizikai méréseket alkalmazni. A geofizikai feltárás elsődleges célja volt ebben az esetben a víztartó réteg geometriájának tisztázása, azaz egyrészt a fekü mélyégének meghatározása, másrészt a korábbi Duna meanderezéséből adódó vertikális inhomogenitások vizsgálata, valamint a Duna és a vízbázis hidraulikai kapcsolatának pontosítása. Az Újmohács-Dél távlati vízbázis területén geofizikai méréseket végeztünk a felszín alatti szerkezetek megkutatása céljából. A fő feladat a szennyezés érzékenység elemzése és a vízzáró réteg mélységének, ezen belül a vízadó réteg vastagságának meghatározása. Az elvégzett geofizikai szelvényezések nyomvonalai a 2. ábrán kerülnek bemutatásra. 3