A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban
1 MAGYARORSZÁG SÍKVIDÉKEI TALAJVÍZHELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 20072009. KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN Szalai József VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. 1. Bevezetés 2009. őszén az Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés készítése és szerkesztése során a tárgyhónapok elején beérkezett ún. gyorsadat-szolgáltatás adatállományának áttekintése hónapról-hónapra azt mutatta, hogy egyes síkvidéki körzetekben – más térségekkel ellentétben – a talajvízszint további csökkenése tapasztalható. Különösen feltűnő volt, hogy a Duna-Tisza köze északi részén, Ladánybene és Lajosmizse térségében a 2008. évi abszolút minimumokat követő kisebb emelkedés után további talajvízszint-süllyedés mutatkozott 2009-ben. Az utóbbi években bekövetkezett változások országos áttekintésének gondolata ekkor merült fel. Az utóbbi években bekövetkezett változások országos áttekintésének gondolata ekkor merült fel. A Duna-Tisza köze déli részén, Borota térségében folytatódó süllyedés – a 15-16 m terepalatti mélységben elhelyezkedő talajvíztükör miatt - korántsem volt meglepő. A síkvidékek talajvízjárásának értékelése a 2007. január 1. és a 2010. március 31. között mért adatok felhasználásával történt. A vizsgálatba bevont időszak meghosszabbítását az elmúlt hónapok rendkívülinek tekinthető hidrometeorológiai viszonyai tették indokolttá. 2. Az értékeléshez felhasznált adatok forrása Magyarország síkvidéki területei talajvízjárásáról a különböző talajvízszint-észlelő hálózatokon gyűjtött adatok alapján tájékozódhatunk. Közülük a legfontosabb a vízrajzi törzshálózat, amit az ún. üzemi hálózat egészít ki. Emellett felhasználhatók az egyéb céllal, pl. üzemelő és távlati vízbázisok talajvízszint-alakulásának megfigyelésére létesített észlelőkutak mérési adatai is. Esetenként más céllal létesített, talajvíztartóra szűrőzött kutak adatai is felhasználhatók ellenőrzés céljára. Az észlelőkutak törzsadatait (koordinátáit, perem- és terepmagasságát, mélységét), illetve ezek időbeni változását a Vízügyi Objektum és Törzsadatkezelő Alkalmazás (OTAR), a mért, illetve feldolgozott adatokat a Magyar Hidrológiai Adatbázis tartalmazza. Ennek megfelelően az ábrák szerkesztése, az elemzések elkészítése a Magyar Hidrológiai Adatbázisra támaszkodik. 3. A síkvidék talajvízjárásának alakulása Az egyes síkvidékek, tájegységek talajvízjárásának bemutatása az áttekintő értékelés mellett kiválasztott, jellemzőnek tekintett észlelőkutak alapján történik, melyek 2007. január 1. és 2010. március 31. közötti időszak menetgörbéit szövegközi ábrák szemléltetik. A Felső-Tisza vidéken, a Szatmári-síkság, a Rétköz és a Bodrogköz területén a 2006. év végéig többnyire csökkent a talajvízszint. A készletnövekedés decemberben, illetve 2007. elején, jellemzően januárban kezdődött. A kedvezőbb utánpótlódási adottságokkal rendelkező térszíneken nagyobb, máshol kisebb vízszint-emelkedés következett be. Az éves maximumok többnyire a tavasz kezdetén, illetve közepén alakultak ki. A nyári hónapok alatt csökkenés volt
