A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Felkai István (KÖTIKÖVIZIG) - Felkai István Ottó (NYME): A töltesállékonyságot veszélyeztető élőhelyek a vizgazdálkodásban

5. ábra. Vetületi ábrázolások a bejáratokról A helyi vadászok megpróbálták az általuk lakottnak vélt bejáratokat megásni, de

hamar tapasztalták, hogy meglehetősen kiterjedt és mély rendszerrel van dolguk. Vízügyi

szakemberek részletes feltárási tervet készítettek a járat megszüntetéséhez. Ezek alapján a

teljes helyreállításhoz 210 m

2-en fakitermelés és cserjeirtás szükséges első lépésben. Ez

hozzávetőleg 17.000 Ft költséget jelent. Ezt követhetik a földmunkák. Először a humuszos

termőréteget kell leszedni kb. 43 m

3

, majd következhet a földkitermelés lépcsőzéssel kb. 584 m

3

. Ezután lehet a földet visszatölteni és tömöríteni. Tehát a földmunkák összesen 757.660 Ft költséget jelentenek. Ezt követhetik a befejező munkálatok a faültetés és a füvesítés, melyek

kalkulált költsége kb. 40.000 Ft. A teljes járatfeltárás és helyreállítás az itt fel nem tüntetett

kisebb tételekkel együtt 977.592 Ft, az akkori árak és az ÁFA figyelembevételével. A munkát megkönnyíti az, hogy a borz 2001 óta vadászható faj lett. Emiatt nem szükséges a természetvédelmi szakemberek együttműködése, és a vadászati hatóság

hozzájárulása sem, amennyiben a helyreállítás a borz vadászati idényében történik. III.1.3. Borzjárat Mezőtúrnál A következő eset szintén Mezőtúr határában történt. 2007 februárjában a terület

hivatásos vadásza, vaddisznó nyomot követett a Hármas-Körös folyó töltésének koronáján. A

nyom letért arról és a hullámtér felé tartott. Azt követve bukkant a vadőr a borzjáratrendszerre. Elhelyezkedését tekintve ez a folyó jobb partján van, nem messze a MezőtúrSzarvas közötti kompátkelő helytől, a töltés hullámtéri oldalán. A kotoréktól nem messze,

mintegy 2-300 méterre van egy lakott tanya. Az ott lakó nyugalmazott gátőr is megerősítette, hogy ő is többször látott már borzot a kotorék környékén és a tanyája környékén is. Maga a kotorék a gáttal párhuzamos, kb. 50 év körüli, tölgyes-kőrises vegyes

állományú erdősávban helyezkedik el. Az erdő jelentősen felnőtt gyalogakáccal, így a

cserjeszint nehezen járható, ami igen jó takarást nyújt a borznak. A kotorékot a töltésről nem

lehet észrevenni. A töltéslábtól mintegy 30 méterre található az első bejárat. Összesen 4

bejáratot sikerült feltérképeznünk. A helyszín sajátossága, hogy a hullámtéri rész magasabban

helyezkedik el a mentett oldalihoz képest, így a járatokkal egyvonalban a töltés mentett nem a talaj van, hanem „légüres” tér.