A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Boros Gabriella (ÉKTVF): Város épül – Kazincbarcika megalapítása és kialakítás során elvégzett vízimunkák

8 2.1.3. A berentei Könnyűbeton gyár védelme: Sajó partvédelmi művek (1960) A házépítésben 1960-ra a téglaépület-tömbök befejeztével eljutottak az

előregyártott panel építőanyagú épületek kivitelezéséig. Az épületelemek gyártását a

felhasználás nagy volumene miatt helyben telepített gyáregységben kezdték meg, a

helyét a BVK és a Hőerőmű szomszédságában Sajószentpéter közelében jelölték ki a

Sajó-parti ipari övezetben. Mivel a Sajó itt szakadópartos, szükség volt a part

védelmére, amelyet 305 fm hosszban, terméskőszórással, száraz kőrakattal és a

szabályozási vonalba helyezett terméskődepóniával biztosítottak. 2.2. A településrendezés során, az új településszerkezet megvalósításához elvégzett

vízrendezések időrendben „A patakszabályozások szükségességét a Bükkből lefolyó felszíni vizek elvezetése

tette. A szabályozás egyenesebb, nyugodtabb vonalvezetést adott a pataknak – ezzel csökkent az árvízveszély. Így a város közelében a Tardona-patak hajtűkanyarjai

megszűntek. A várostervezésre szánt területen keresztülfolyó Tardona-patakot kb. 3,5 km hosszúságban kellett szabályozni.” (Kazincbarcika Város Törzskönyve, 19591962) A Vegyiművek vízrendezése és a leendő várost a nyugati domboldalak külvizeitől

megóvó övárok építése közel egyidőben, minden mást megelőzve zajlott, a termelés

kissé előnyben részesült. A Tardona-patak mederrendezése a lakásépítési ütemezés

miatt ezután következett. A városközpont építéséhez hozzátartozott még a Pincesoripatak rendezett levezetése, amely az egykori MNE Vegyipari Automatizálási Főiskola

(ma Irinyi János Középiskola) és az autóbusz pályaudvar területén halad keresztül. Ezután egy hosszabb szünet következett, a következő vízimunka-hullám elindulása

a város jelentős terjeszkedése (a Kertváros mögötti, a BVK által támogatott ún. KISZlakótelep telekosztásai) és a növekedő kulturális igények, valamint egy nagy Sajóáradás következménye. 2.2.1. Berente: a Borsodi Vegyi Kombinát építéséhez a Völgy-patak rendezése és az

üzemterület csapadékvíz elvezetése (1952-1962) A Berente feletti dombokból eredő Völgy-patakot az üzem teljes területén, közúton, vasúton keresztül kellett vezetni, de egyúttal befogadóul is szolgált a gyár

csapadékvizeinek. A gyár területen átlósan, majd az üzemterület szélétől

nyílegyenesen, merőlegesen a Sajóba vezetett 2092 fm hosszú meder az eredeti tervek