A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Tósné Lukács Judit (PRAXIS "PRO AQUA" Kft.): A Balfi ásványvízelőfordulás új földtani koncepciója és védettsége
6 amelytől ÉNy-ra, a Balfi ópaleozós kibúvásokig nincs remény 50 - 500 méter közötti mélységben vízadó összlet feltárására. Az átlagellenállás és polarizációs mérésekből agyagos, agyagmárgás rétegsorra lehetett következtetni. A geofizika eredményét támasztja alá az 1968-ban mélyített Kópháza K-1 meddő vízkutató fúrás, amely 350 méter mélységig, 12 métertől szürke miocén, Bádeni agyagos - márgás összletet fúrt. A fürdő területén az 50-es évek végén kutató fúrásokat mélyítettek a földtani kép tisztázása, valamint a források, mélyfúrással történő kiváltása érdekében. A feljegyzések szerint, a 3. számú kutató fúrás 123,5 méterig került lemélyítésre. A fúrásból csak egy 21,1 méteres megfigyelő kutat képeztek ki. A csekélyke információ, arra enged következtetni, hogy ebben a fúrásban is azokat Bádeni agyagos, márgás vízzáró réteget harántolták, amelyek alkalmatlanok voltak egy mélyebb szintű víznyerésre, ezért került felcementálásra a fúrás. Újra csak a Bádeni agyag vízzáróságát bizonyította, a Palackozó területén, 2002. októberben lefúrt 196 méteres kutatófúrás rétegsora is. 48,2 métertől ugyanazt az egyveretű szürke márgás összletet harántoltuk, mint amelyet a kópházi fúrásban írtak le. A teljes megfeleltetést a két fúrásból származó héjtöredékek, és pirit ásvány szemcsék jelenléte bizonyítja. A sorozatos tektonikai mozgások eredményeként a képződmény több foltban a felszínen is megtalálható. A Bádeni emelet felső részét képezik azok a felszín felé egyre homokosabbá, homokkövessé, aleuritossá váló képződmények, amelyek az átmenetet képezik a Fertőrákosi, jó vízadó lajta mészkő felé. Ez, a kvarchomokos, kimosódásra hajlamos réteg a víztartó összlete a palackozó termelte ásványvíznek. A réteg, közepes vízadó képességű, az eddig kiképzett kutak 100 – 240 l/perc kezdeti kapacitással voltak képesek termelni belőle. Az összlet közvetve, nagy távolságról, a csapadékból nyeri utánpótlódását. A Bádeni emelet záró tagjaként képződött lajtamészkő, a környezetben a Kuruc-domb kis elterjedésben, Fertőrákoson azonban, jelentős feltárt területen található meg. Jó vízadóként működik. Vízbeszerző művek működnek rajta. A miocén legfiatalabb képződménye a Szarmata emeletben képződött mészkő, amely a Kuruc-dombon bukkan felszínre, illetve a kavicsos, homokos, homokköves kifejlődés, amely Sopron – Tómalom területén igen jó vízadó képződmény. A Sopron várost ellátó kutak közül is jó néhány települt erre az összletre. Balf területén ezek a képzőmények a negyedidőszaki kéregmozgások következtében lepusztultak. A pannon, agyaggal rétegzett homokos, kavicsos összletei települési szerkezetük-, és változékony kőzetfáciesüknél fogva, regionálisan nem tekinthetők jó vízadónak. Jelentőségük azonban a kutatási területen nagy, hiszen a fürdő kutak, a pannon porózusabb rétegeire kiképezve, a miocén átmeneti réteg vizét termelik. A palackozótól északra található, a felszínre is kibukkanó kavicsosabb pannon előfordulás pedig, a vető síkra támaszkodva képes vizét átadni a palackozó termelt rétegének. A pannon rétegek utánpótlódásukat a csapadékból, illetve meghatározott települési szerkezet mellett, a mélyebb miocén rétegek pozitív nyomású tárolói felől kapják. Ismert készlet fogyasztói a kutatási területen, a fürdő kútjai.
