A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Havas András - Varga Tibor (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt.): A Soproni fürdők fejlesztésének és üzemeltetésének érdekességei
Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. 18 A fejlesztési terv a Rákos-patak torkolatánál lévő, két oldalára kijelölt központi vegyes terület beépítésével első ütemben nem számol, a fejlesztés megvalósulásáig részben burkolt zöldfelület kerül kialakításra. A csatornán lévő hajókikötő megszűnik, a tőle É-ra lévő másik kikötő bővítésre kerül. A csatorna É-i partját határoló, tóba nyúló földnyelv, rendezési tervben szabályozottan közparkként kerül kialakításra, az ott lévő épületek bontása javasolt. A csatornától É-ra lévő cölöpökre épített faházak (üdülők) gépjármű megközelítése, a szabályozási terv településszerkezeti és terület felhasználási elemeit figyelembe véve az alábbiak szerint alakul: A tervezett Éi irányú feltáró út kiépítésével, erre a szabályozott közpark terület felhasználási egységen belül parkolók kiépítésével Ny-ról gépkocsival megközelítjük a faházas zónát, amelyet aztán, a meglévő, megmaradó vízfelületen keresztül a meglévő móló meghosszabbításával gyalogosan érünk el. A jelenlegi strandterület és kemping határa É-ról a bejárat, büfésor előtt lévő tömbparkoló, külső sétány, nagyrészt burkolt felülettel, D-ről a vitorlás klubházak együttese, Ny-ról az ezt feltáró út, K-ről a Fertő-tó. A feltáró úttól Ny-ra lévő területek jelenleg füvesített, náddal borított zöldfelületek. A csatorna és strandterület között lévő parkoló-közterületi zóna jelenleg ellátja feladatát, fogadja a gépjárművel érkezőket, elosztja a móló és más irányban mozgó sétáló-turista forgalmat, biztosítja a strand jó megközelítését. Ez a feltáró funkció nem igényes, a tervezett minőségi fejlesztések után, a szabályozási tervvel összhangban átalakul. A csatorna jelenleg csónakkikötőként és hajóállomásként működik. A vitorlás klubok, kikötő jelenleg ellátja feladatát, de építészetileg heterogén beépítésű, esetleges, jellemzően igénytelen, a kikötő is rendezetlen. A szabályozási terv a fent ismertetett állapot rendezése mellett meghatározza a fejlesztés fő irányait, amelyre építve az elvi engedély szintű tanulmányterv konkrét javaslatokat tartalmaz. Az egyes épületek, beépítési konfigurációk a szabályozási terv építési helyeihez igazodnak. A strand É-ról, ÉNY-ról határoló fogadóépület, büfésor tömegképzése, beépítési konfigurációja a területrész teljes beépítése után értelmezhető, amikor is - a szabályozási tervben is hangsúlyozottan megjelenő - csatornaparti kétoldalas, nagyobb építménymagasságú, tó felöl fogadó-fejépületet megjelenítő szolgáltató, kereskedelmi-vendéglátó, szálláshelyteremtő épületegyüttes térszervező, tömegformáló szerepe érvényesül. Ez esetben a strandhatároló büfésor ezt a fent említett megjelenítést kíséri, természetesen emellett igényesen ki kell, hogy szolgálja a strandot és külső turistaforgalmat. A tervezett fejlesztés során a tömbparkoló jelenlegi helyén megszűnik, itt nagyrészt burkolt, É-ról és D-ről áttört térfalakkal határolt tér alakul ki, amelyre NY-ról érkező sétáló forgalmat fogadja „kiszolgálja”, illetve rávezeti a partra. Az iszaplerakódás, a móló jelentős mértékű áttörésével vélhetően megszűnik, ezáltal a strand komfortosabbá válik. A földnyelv részleges megtartásával, hidakkal történő összekötésével a közkedvelt sétaút megmaradhat. Az új tömbparkoló a jelenlegitől NY-ra kerül elhelyezésre, a gépjárművel a területre érkezőket azonnal fogadja, nem engedi be a parti zónába a strand gépjármű (személyautó és busz) forgalmat. Egyben belső feltáró útján keresztül biztosítja a tervezett kemping és vitorlás kikötő gépjármű megközelítését. A strandterület É-i irányban a volt parkoló terhére nő, más irányban tulajdonképpen területe nem változik. A strandon tervezett fejlesztések, mint a strandmedencék csúszdapark, vízi játékok, sport és játszófelületek, kiszolgáló épületek, pihenőzónák. Az igényesebb strandkert kialakítása miatt a területről a kemping kikerül és a tótól távolabbi zónába kap helyet, jobb közúti kapcsolattal, de továbbra is a strand-kemping kapcsolat biztosításával (pl. forgó kapus beléptetés). Az övezet beépítési feltételei nem változnak. A vitorlás kikötő bontása átépítése során a szabályozási tervben javasolt határozott kontúrú, áttört beépítést biztosító építési helyen belül, egységes, igényes, könnyed épületegyüttes valósulhat meg. A rendezési tervben szereplő partvonal-mederszabályozással, praktikusabb térképzéssel igényes vitorlás pihenő, találkahely alakulhat ki.
