A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Havas András - Varga Tibor (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt.): A Soproni fürdők fejlesztésének és üzemeltetésének érdekességei
A SOPRONI FÜRDŐK FEJLESZTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK ÉRDEKESSÉGEI Havas András – Varga Tibor Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. 1. Előzmények A Csik Ferenc uszoda 1977-ben készült el. Jelentős igénybevétel mellett működik, több mint, 30 éve. Elhasználódásának mértéke már korábban szükségessé tette volna nagyobb felújítások, rekonstrukciók megkezdését, azonban ezekre az ezredfordulóig – a tetőcsere kivételével (sátortető helyett fix tető) – nem került sor. A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. 2002-ben azzal a céllal kapta meg működtetésre a soproni és Sopron környéki fürdőket (Lővér Fürdő – Csik Ferenc uszoda, Tómalom fürdő, Fertő-tavi vízitelep), hogy gondoskodjon azok színvonalas üzemeltetésről, rekonstrukciójáról, fejlesztéséről, továbbá a város idegenforgalmához kapcsolódó fürdőfejlesztési koncepció kidolgozásáról. A társaság, szakmai ismereteit maximálisan kihasználva, kezdte meg a leromlott állapotú fürdők rekonstrukcióját, majd fejlesztését. 2003-2009 között közel 600 millió Ft értékben került sor a fürdők karbantartására, rekonstrukciójára és fejlesztésére, ami jelentős színvonal emelkedést eredményezett. Az országban és Ausztria környező településein megvalósult fürdőfejlesztések következtében Sopronban és térségében is társadalmi elvárásként jelent meg a korszerű melegvizes fürdők, strandok, élményfürdők iránti igény. 2. Az elmúlt hét év fürdő beruházási érdekességei a. Alumínium tanmedence rekonstrukciója, helyette rozsdamentes acél medence A 70-es évek végén megépített soproni fedett uszodában két alumínium ötvözetű medence épült. Az akkor korszerűnek minősülő technológiával készült medencék nem váltották be a hozzájuk fűzött tartóssági reményeket, korrodálódtak, folyamatos karbantartást, felújítást igényelnek. A fedett uszodában eredetileg épült medencék: 33,33 x 21 m-es 2,0 m vízmélységű úszómedence és 5 x 15 m-es 0,8-1,2 m változó vízmélységű tanmedence, mindkettő alumínium szerkezetű, melyeket 1977-ben a Bensdorf cég épített. Az úszómedence feszített víztükrű peremkialakítású, a fenéklemeze kavicságyazaton fekszik. Az oldalfal vasbeton alaptestre rögzített fémmerevítő szerkezettel készült, a medenceszerkezet a csatlakozó épület szerkezetektől dilatáltatva van. A medence körüli járófelület tartószerkezete vasbeton, kerámia lapburkolattal. Mindkét medence alumínium lemezszerkezetében – elsősorban a fenéklemezen – már hosszú évek óta korróziós meghibásodások tapasztalhatók, a legkülönbözőbb helyeken korrózióból eredő lyukak keletkeztek. A korrodált pontok elhelyezkedése nem mutat szabályosságot. A medencék vasbeton alapokon nyugszanak. A medencék falát alumínium lemez alkotja, melyeket alumínium I tartók támasztanak meg kívülről. Az alumínium I tartók vasbeton alapon állnak, bebetonozva. Mivel az alumínium a lúgos közeget rosszul viseli, oldódik. Ennek nyomai az I tartók bemaródásain jól látható. Az alumínium tartóból „átalakult” fehér por található a tartók alatt. Az alumínium tartók bemaródásai helyenként elérik a 1 cm-es mélységet. A pinceszinten, a gépészeti berendezések által forgatott víz és a felszabaduló pára miatt, a környezet klímája rendkívül agresszív.
