A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Dr. Dobos Irma (nyugdíjas): A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása
9 különféle betegség kezelésére javasolta a balfi vizet. Vetter számítása alapján egy polgári fontban Würtzler szerint van a: Fürdőforrásban Ivóforrásban Szikhalvag 1,5600 0,8640 Mészhalvag 0,2560 - Keserhalvag 0,2240 0,0959 Kénsavas szikéleg 0,7000 0,4899 "- timéleg 0,0667 -- Szénsavas szikéleg -- 3,5496 "- keseréleg 1,0800 1,1840 "- mészéleg 2,0688 4,2560 Kovasav 0,0800 0,3200 Veszteség 0,4845 0,4406 Összesen 6,5200 11,2000 szemer Szénsav 3,6757 k hüvelyk Kénköneg 0,5088 0,0536 k. h. E vegyelemzés alapján égvényes, földes, kénes víznek minősült a két forrásvíz. Több évszázados tapasztalat során 5-féle betegség gyógyítására találták hatásosnak a balfi vizet és a forrás iszapját is, így: 1. csúzos és köszvényes bántalmaknál, míg az ásványvizet 2. idült bőrbetegségeknél, 3. a takhártyák hurutos állapotában, 4. a hasüregi zsigerek dugulásaiban, hasüregi vérbőségben, 5. föveny- és húdkőkor esetén”. A következő elemzés Hankó Vilmostól származik és vizsgálata szerint a balfi a „lithiumos+ vizek között előkelő helyet foglal el (Erdős, 1911). Ezt a vegyelemzést tünteti fel feltehetően az első palackozott ásványvíz, a Szt. István forrás címkéje. (6.kép). Míg a Fekete-forrás alkáli-hidrogén-karbonátos, addig a másik kettő kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos ásványvíz. Mivel a szulfidkén-tartalom jóval meghaladja az 1 mg/l mennyiséget, ezért mind a három „gyógyforrás” (Fekete, Silvanus és Farkasd) a kénes vizek csoportjába tartozik. Az összes ásványi anyag tartalom 1000 mg/l körüli. A palackozó két régi kútja alkáliákat is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos savanyúvíz, s a 2. sz. kút emellett még 1,0 mg/l szulfidkenet is tartalmaz. E különbség tette lehetővé, hogy kétféle ásványvizet hoztak korábban forgalomba. Bár mindkét ásványvíz szabad CO 2-tartalma meghaladja az 1000 mg/l-t, mégis szénsavval dúsítják, amely az üdítő hatást fokozza és biztosítja a víz konzerválását. A fürdő kútjaitól eltérően itt mindkét víz összes oldott anyagtartalma megközelíti a 3000 mg/l mennyiséget. 1985-ben 3 kútból termeltek és a kéntelenített 5 g/l szén-dioxiddal dúsított, valamint a szénsavmentes ásványvíz kémiai összetételének főbb alkotója az alábbi nátrium 196,0 mg/l kalcium 193,0 magnézium 41,8 lítium 0,22 hidrogénkarbonát 1098,0 összes oldott 1803 mg/l széndioxid nélkül A palackozó közelében levő „Savanyúvízű-forrás” vize már az alkáli-hidrogén-karbonátos ásványvizek csoportjába tartozott jelentős kalcium- és magnézium tartalommal. Szabad szénsav tartalma mindössze 700 mg/l körüli volt, s a palackozott ásványvízhez hasonlóan bromidot és jodidot is tartalmazott. Az összes szilárd oldott anyag elérte a 2400 mg/l mennyiséget. Ma már elvesztette természetes jellegét, termelő kútból továbbítják a kifolyó vizet.
