A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Havas András - Kárász Tibor - Pál Attila (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): A Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztésének előkészítése az Ausztria-Magyarország Határmenti Együttműködés Operatív Programban

2 A magyar és osztrák felek együttműködésének alapjai 2005-ben a Burgenlandi Tartományi Hivatal és az Észak-Burgenlandi Vízmű Társulás

megkereste Sopron Megyei Jogú Város, az ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság,

majd a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. vezetését, a Fertő tó keleti oldala, az ún.

Fertő-zug (Seewinkel) vízellátása fejlesztésének feladataival, amit magyar területen keresztül

kívántak megvalósítani. Tárgyalások kezdődtek, melyek során nyilvánvalóvá vált, hogy mind az osztrák, mind a magyar fél számára előnyös lehet a szükséges fejlesztési feladatok egymással összehangolt,

egymást kiegészítő kimunkálása. A hidrogeológiai és a földrajzi adottságokhoz

alkalmazkodva kedvezőbb megoldások várhatók az országhatár figyelembevétele nélkül, Az első egyeztetéseket követően több tárgyalásra került sor az Észak-Burgenlandi Vízmű, a

Közép-Burgenlandi Vízmű és a Soproni Vízmű együttműködésének lehetőségeiről, majd

felek az alábbi, közösen elérendő célkitűzéseket fogalmazták meg: - megfelelő kapacitású vízbázis biztosítása, - a nyári csúcsigények kielégítése, - a szolgáltatás üzembiztonságának fokozása. A célok megfogalmazásán túl rögzítésre kerültek az együttműködés alapelvei is: - felek megvizsgálják az egyes szolgáltatási területeken jelentkező problémák közös

megoldásának lehetőségeit, ami elsősorban az egyes területek közötti vízátadást jelenti, - felek között éves szinten azonos mennyiségű víz átadás-átvételére kerül sor, - a vízigényektől függetlenül az összekötő vezetékekben a vízforgalmat folyamatosan fenn kell tartani, - a vízátadás-átvétel elszámolása az országhatáron létesítendő átadási pontokon, mért

vízmennyiségek alapján történik, - felek piaci alapon kölcsönösen lehetőséget biztosítanak egymás számára további

vízmennyiség vásárlására, - felek egymás fogyasztóit tiszteletben tartják, a másik fél fogyasztói részére közvetlen

vízértékesítést nem kezdeményeznek, és nem végeznek, - az ivóvízminőségre vonatkozó EU előírásokat a magyar és osztrák együttműködő

partnerek a másik fél hálózatába betáplálandó vízre vonatkozóan feltétlenül betartják, - felek közös tanulmány tervet készítenek, amelynek elkészítésével magyar oldalról a

soproni KOCH Mérnöki Irodát, osztrák oldalról az eisenstadti PIELER Mérnöki Irodát

bízták meg. Az együttműködés megvalósításával az alábbi előnyök érhetők el: - Vízbázisok védelme Mindkét országban elkerülhető a meglévő vízbázisok kapacitás feletti kihasználása,

biztosítható a térségben rendelkezésre álló vízkészletek hosszú távú védelme. - Több oldali betáplálások Az összekapcsolások eredményeként az egyes vízellátó rendszerek betáplálási pontjainak

száma nő. - Nyári csúcsok Összekapcsolt vízellátó rendszerek esetén lehetőség nyílik egymás kisegítésére a nyári

csúcsfogyasztási időszakokban. A csapadékeloszlás miatt a fogyasztási csúcsok az egyes területeken nem egyszerre jelentkeznek. - Haváriák kezelése Mindhárom rendszerben előfordulhatnak olyan nem várt események, melyek lehetetlenné

tehetik egy terület, térség vízellátását.