A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban

25 az egyirányba mutató folyamatokra hívják fel a figyelmet.

Az egymást követő években mért

talajvízszintek középértékei kü

lönbségének területi eloszlása a változékonyság mellett a

z utánpótlódási, k

iürülési fol

yamatok időbeli eltérését is szemlélteti. Mind a pontszerű vizsgálatok – kiválasztott észlelőkutak menetgörbéi – mind pedig az egyes években mért talajvízszintek középértékei különbségei felhasználásával szerkesztett térképek

azt mutatták, hogy 2007-ben Magyarország síkvidékei csaknem egészén csökkent a tárolt

talajvízkészlet. 2008-ban elsősorban az Alföld területén mutatkoztak további, a 2007. évinél

általában lényegesen kisebb csökkenések. A 2009-ben bekövetkezett, nagyságrendileg a 2008.

évi változásokhoz közel álló további csökkenések szintén az Alföldön jelentkeztek, de a

korábbi éveknél nagyobb mértékben érintették a Mezőföld és a Dráva-menti síkság területét.

A nagyobb változások - A Duna-Tisza köze északi részét kivéve – jobbára a déli országrész

síkvidékein jelentkeztek. Különösen az utóbbi negyed-félév – ezen belül 2010. májusa szélsőségesen - csapadékos

időjárása okozta változások, talajvízszint-emelkedések azt mutatják, hogy a folyamat mennyiségi oldalról – persze térségenként eltérő mértékben – reverzibilisnek tekinthető. Azonban a csökkenő és alacsony talajvízszint következtében tartósan kiszáradt területeken az élőhelyek károsodásán túlmenően más irreverzibilis folyamatok (pl. láprétek mederanyagában megőrződött növényi részek, pollenek lebomlása, ásványosodása) is bekövetkeztek,

bekövetkezhetnek. Ez utóbbiak esetében már az ismételten teljesen vagy részlegesen

vízborította területek kialakulása, tartós fennmaradása sem hozhat változást. Az 1971-2000. közötti időszak átlagától az adott tárgyév középértéke különbségei területi

eloszlását szemléltető térképeken megfigyelhető változások alapvetően három csoportba

sorolhatók:  a legnagyobb változásokkal – süllyedésekkel – érintett térségben, a Duna-Tisza közén,

elsősorban a Hátság területén az elmúlt három évben számottevő változás nem következett be  a korábbi évtizedekben a viszonyítási időszaknál lényegesen magasabb talajvízszinttel

jellemezhető térségben, a Nagykunság területén a jelentős pozitív eltérés mind értékét, mind

pedig az érintett terület kiterjedését tekintve tartós csökkenést mutatott  a síkvidéki területek további jelentős részén azonban az eltérések előjelét és mértéket

alapvetően a tárgyévi csapadék határozza meg Adott viszonyítási időszak - korábban az 1956-60. közötti, majd a WMO ajánlásainak

megfelelően az 1961-1990., legutóbb pedig az 1971-2000. közötti évek – átlagértékétől való

eltérés területi eloszlásának térképi bemutatása mind a kedvező, mind pedig a kedvezőtlen

változásokra felhívja a figyelmet. A viszonyítási időszakok változtatása, azaz az időablak áthelyezése, esetleg hosszának

megváltozása magában hordozza annak veszélyét, hogy egyes folyamatok esetében nem a bekövetkezett változások tényleges mértéke, hanem attól eltérő súlyú változás jelenik meg. Ennek szemléltetésére legalkalmasabb példaként idézni a Duna-Tisza közén, elsősorban a

Hátság területén bekövetkezett talajvízszint-süllyedést: az 1961-1990. közötti időszak átlagos

talajvízszintje az 1971-2000. közötti átlagoknál magasabb volt. A kilencvenes évek közepére

bekövetkezett változások markánsan jelentek meg a térképi ábrázolásokon. Az 1971-2000. közötti időszak azonban a legnagyobb süllyedések időszakát is magában foglalja, ennek

következtében a jelen dolgozat ábráin is látható térképeken (18., 19., 20. ábra) a legnagyobb,

ténylegesen bekövetkezett változások értékei már nem jelennek meg.