A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban
16 14. ábra: A 000119., Rajka, 000099., Kapuvár észlelőkutakban mért talajvízszintek alakulása 2009. első negyedévében január elején-közepén csökkent, majd a hónap végétől március közepéig – a maximum időpontjáig - mintegy 120 cm-t emelkedett a vízszint. A június végéig tartó monoton csökkenést a hónap legvégén 50 cm-t kissé meghaladó emelkedés szakította meg. Az ezt követő csökkenés október elejéig folytatódott. A tárgyévi minimum kialakulását lassú emelkedés követte, ami jellegét tekintve – a 2010. első negyedévében más észlelőkutakban is jelentkező kettős hullám ellenére – ez év első negyedévében is folytatódott (14. ábra). 4. A 2006. és a 2007. évi átlagos talajvízszintek különbségének területi eloszlása Az észlelőkutakban végzett mérések pontszerű adatokat szolgáltatnak. Az ezek felhasználásával szerkesztett térképek azonban a nagyobb területet érintő változások bemutatására, az összefüggések feltárására és értékelésére is alkalmasak. A talajvízszint alakulása területi és időbeli változékonyságának szemléltetésére az egymást követő években az egyes észlelőkutak éves középértékei különbség-értékeinek felhasználásával szerkesztett térképek a legalkalmasabbak. Ezért ebben a fejezetben a 2006., 2007., a 2007., 2008. évi, valamint a 2008., 2009. évi középértékek különbségének területi eloszlását ábrázoló térképek és értékelés kapott helyet. Az eltéréseket színkódok jelölik: a kék és árnyalatai a kedvező, azaz a pozitív eltérést, a figyelemfelhívó meleg színek - elsősorban a piros - pedig a kedvezőtlen változásokat jelölik. A 15. ábra a 2006. és a 2007. évi középértékek különbségének területi eloszlását szemlélteti. 2007-ben a síkvidékek talajvízkészlete jelentős mértékben csökkent. A különbség-értékek területi eloszlását bemutató térkép tanúsága szerint néhány cm-es emelkedés csak kis körzetekben, a Hanság területén és – áthúzódó hatásként – a Duna-Tisza köze területének legmagasabb pontjain következett be.
