A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban
7 A tájegység északkeleti peremterületén létesített 002784 Hunya észlelőkút környezetében a talajvízszint 2007. május közepéig közel 50 cm-t emelkedett. A nyári hónapok alatt 80-100 cmes süllyedés következett be, majd a szeptemberben és októberben mutatkozó stagnálást 40-50 cm-es emelkedés váltotta (6. ábra). 2008-ban az észlelőkút térségében a talajvízszint - a menetgörbe jellemzőit tekintve - a 2007. évihez hasonlóan alakult: az év elejétől az április végén mért maximumig emelkedés, majd a nyári hónapok alatt süllyedés mutatkozott. Az éven belüli változás, a vízjáték meghaladta a 100 cm-t. 2009-ben az első negyedév végéig emelkedett a talajvízszint. Az április elején mért maximumot követően október elejéig közel 120 cm-es süllyedés következett be. A negyedik negyedévben emelkedés kezdődött, ami 2010. első negyedévében folytatódott. A negyedév közepéig közel 150 cm-es emelkedés következett be. 6. ábra: A 002784., Hunya és a 002530., Nagylak észlelőkutakban mért talajvízszintek A tájegység déli peremén elhelyezkedő 002350 Nagylak észlelőkút térségében a 2007. év elején kezdődött lassú emelkedés után április elején kialakult az éves maximum. A tavasz közepétől az ősz elejéig-közepéig egyenletes készletcsökkenésről tanúskodnak a mérési adatok. Október közepétől december végéig azonban monoton emelkedés alakult ki (6. ábra). 2008-ban nem következett be számottevő változás. A maximum áprilisban jelentkezett, azonban ez nem egy csúcsot jelentett, hanem közel azonos értékek egymásutániságát. Az éves minimum november végén, december elején alakult ki, az éven belüli változás kisebb volt 80 cm-nél. 2009. első negyedévében, március végéig folytatódott az előző évről áthúzódó készletnövekedés. Április első napjaitól kezdődően szeptember végéig monoton csökkenés figyelhető meg. A negyedik negyedévben lassú emelkedés kezdődött, majd december utolsó és január első napjaiban ugrásszerű, közel 150 cm-es emelkedést mutatnak a mérési adatok, amit 2010. első negyedévében még további 100 cm-es emelkedés követett. Március elején már közel 50 cm-es terepszint alatti mélységben helyezkedett el a talajvíztükör. (A december végi állapothoz képest ez mintegy 250 cm-es összegzett emelkedést jelent!) A Duna-Tisza köze talajvízjárása - elsősorban a Hátság területén - kedvezőtlenül alakult 2007ben. Amint azt a Pálfai-féle aszályossági index (PAI) 2007. évi alakulása is mutatta gyakorlatilag a Duna-Tisza köze egészén erősen aszályos volt a nyár, azonban számottevő volt a rendkívüli aszállyal sújtott terület kiterjedése is. Ennek következtében a jelentős süllyedések által érintett, legnagyobb terepszint alatti mélységben elhelyezkedő talajvizű térségekben – a Hátság északnyugati részén Ladánybene térségében, illetve az Észak-bácskai lösztábla területén, Borota és Rém környékén – a legmagasabb tengerszint feletti magasságú területeken a tél végén, tavasz elején sem emelkedett a talajvízszint, hanem a 2006. év végére kialakult vízszint tovább csökkent. A nyári hónapokban a csökkenés üteme fokozódott, majd év végére lefékeződött. Ezekben a körzetekben számottevő változás 2008-ban sem következett be. Kisebb
