A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban

4 készletcsökkenés után az októberben kezdődött emelkedés év végére 40 cm körüli értéket ért el.

2008-ban a vízszintváltozás éves menete az előző évhez hasonló, szabályos, közel

szinuszhullám alakú volt. A év elején a 2007-ről áthúzódó emelkedés júniusig folytatódott,

majd szeptember végéig, október elejéig csökkent a tárolt talajvízkészlet. 2009. év kezdete

lendületes, 100 cm-t meghaladó emelkedéssel jellemezhető. A maximumot április végén, május

elején mérték. Az október elejéig tartó 120-130 cm csökkenés után október első felében

jelentkezett a 2007. évihez hasonló értékű minimum. A negyedik negyedévben 50 cm körüli,

2010. első negyedévében pedig további 130 cm emelkedés következett be (3. ábra). A keleti peremterületen, az országhatár közelében lévő 002648., Bagamér állomás esetében a

vízjárás jellegét tekintve a hajdúnánási kúthoz hasonlít, azonban a nyári hónapok alatt a vízszint-változások kettős maximumot mutattak. A 2007. és a 2009. évi vízjárása hasonlóan

alakult: az év hasonló időszakában (első és második negyedév vége) mutatkozott a tárgyévi

tényleges, és relatív maximum. A 2009. évi nyári változások azonban markánsabbak voltak. (A

mérési adatok a nyári hónapok alatt sajátos „rezgést” mutatnak. Feltételezhetően közeli

víztermelés befolyásolta ebben az időszakban az észlelőkút környezetének vízjárását.) A 2009. október elején mért minimum-értékhez képest 2010. március végéig mintegy 170 cm emelkedés

mutatkozott (3. ábra). 2008-ban a Hajdúság területén létesített észlelőkutak többsége vízjárását a kettős – áprilismájusi és július végi – maximum jellemezte. A kettő aránya körzetenként, a talajvíz terep alatti

mélységétől, illetve a földtani viszonyoktól függően eltérő volt: Hajdúnánás térségében ahol a

talajvíztükör a terepszint alatt 150-200 cm között helyezkedett el a júliusi kisebb volt, mint a

tavaszi. Ugyanakkor a szomszéd városban, Hajdúdorog területén – a talajvíztükör 400 cm-nél

mélyebben helyezkedik el – május legvégén, június első napjaiban mérték a maximumot. A menetgörbe lefutása szabályos volt: a 2007 őszén megkezdődött emelkedés május végéig

tartott, majd az ősz végéig csökkent a talajvízszint. A tájegység keleti peremén ellenben pl. Létavértes térségében 500 cm terep alatti talajvízszint mellett – kisebb emelkedések által magszakítottan – augusztus elején mérték a maximumot. 3. ábra: A 002577., Hajdúnánás és a 002648., Bagamér észlelőkutakban mért talajvízszintek A Nagykunság területén 2007-ben, a télvégi-tavaszi időszakban a talajvízkészlet alig változott.

A 004416., Kisújszállás észlelőkút környezetében május végéig mérsékelt emelkedés

mutatkozott (4. ábra). A legmagasabb talajvízszintet június elején mérték, amit közel 150 cm-es süllyedés követett. Az augusztus-októberi csapadékok hatására mintegy 50 cm-t emelkedett a talajvíztükör. 2008-ban folytatódott az előző évi emelkedés, a koratavasz lényegében a

„tetőzés”, azaz a maximum-közeli vízszintek időszaka volt. Az április végén kezdődött

készletfogyást június végén kisebb vízszint-emelkedés szakította meg. Ezt követően október

elejéig, a minimum kialakulásáig a készletfogyást számottevő változás nem zavarta meg. 2009-