A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Békési István - Kováts Ferenc - Váradi Balázs (KÖTIKÖVIZIG): Vízgazdálkodási reform a Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözetben

7 Lakóépület Kárérték Helyreállítási költség Önkormányzati utak db millió Ft millió Ft millió Ft Kétpó 17 2,5 6,3 16,9 Mesterszállás 66 13,2 29,9 - Mezőhék 37 8,4 18,7 - Kuncsorba 21 1,48 2,04 - Belterületi vízkárok 2006-ban szántó vetés rétlegelő egyéb Összesen Elöntés ha 1085 750 203 400 2438 Külterületi elöntések 2006-ban A fejlesztés eredményeként rövid távon csökkenő kártérítési igényekkel és növekvő termelési

potenciállal, közép és hosszú távon a térség vonzerejének növekedésével, a foglalkoztatottság

(főleg a szolgáltató iparban) bővülésével lehet számolni. A térség eltartó képessége, népességmegtartó ereje növekszik azáltal, hogy a fejlesztés

megteremti a belvízbiztonságot, hasznosítható felszíni vízkészletet tart vissza, elősegíti a

mezőgazdasági termelés biztonságát. A vizes élőhelyek, mint tájképi elemek megjelenésével,

az őshonos flóra és fauna ismételt megtelepedési feltételeinek biztosításával esztétikusabb,

élhetőbb, természet-harmonikus környezetet alkot. A Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözetben a mezőgazdálkodásból élők száma jelentős; a

megvalósulás számukra a megélhetési feltételek javulását eredményezheti. Az egykori táj természeti értékeinek helyreállítása, bemutató helyek kialakítása után a terület

az idegenforgalom számára is vonzóvá tehető. 2.1. A tervezett fejlesztés esetleges elmaradásának következményei A tervezett fejlesztés elmaradása esetén a Harangzugi főcsatorna és a Nagykunsági főcsatorna övárok rendszer üzemeltetése a továbbiakban is a jelenlegi állapotnak megfelelően történik. A

főművek (kizárólagos állami tulajdonú belvízcsatornák, szivattyútelepek és tartozékaik)

üzemeltetését az érvényes üzemeltetési engedélyek és a belvízvédelmi terv szerint a KözépTisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, az egyéb belvízelvezető művek

üzemeltetését a Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat végzi. A Harangzugi I. belvíz főcsatorna 2-3 hét levezetési idővel tudja csak a négy település csapadék vizeit elvezetni. Kuncsorba, mely település a befogadó végszelvényére csatlakozik,

csak szakaszolások útján belvíz mentesíthető. A belterületek védelmében a csatorna melletti

40-80 m-es terület víz alá kerülhet, így alkalmatlan a mezőgazdasági művelésre. A

települések csapadékvíz elvezető rendszereinek mostani kiépítettsége csak részleges, de ez a

vízhozam és a belterület határa feletti külterületről érkező vízhozam összege jelentősen

meghaladja a Harangzugi főcsatorna jelenlegi kapacitását. Az így jelentkező kapacitáshiány a

befogadóképesség elégtelenségében mutatkozik meg. Mértékadó, vagy szélsőséges

nagycsapadék esetében a belvízcsatorna nem képes a belterületi csapadékok elvezetésére és

nagyobb arányú elöntéseket is okoz a művelt területeken. Ez elvezetési problémákat jelent a

települések (főleg mélyebb) területein,, melyek a költséges gépi átemeléssel is csak részben

elháríthatóak.