A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Gálné Meggyesi Katalin - Némethné Tóth Katalin (FETIKÖVIZIG): A Tisztaberki-Sár, Tisztaberki Árapasztó, Nagy-Éger és Rozsály-Zajtai csatornák belvízvédelmi problémakörének vizsgálata

8 IV.2. A vizsgált térség belvízvédelmi problémaköre A témával kapcsolatban az 1988-ban készült tanulmányra is támaszkodva (a „Tisza-TúrSzamosközi belvízrendszer fejlesztésének tanulmányterve”) a lehetséges fejlesztésekre négy

alternatíva javasolható: A változat A változat keretén belül a Tisztaberki-Sár-csatornát tehermentesítjük a Nagyéger és az

Árapasztó csatorna teljes vízhozamától, így a végszelvény induló vízhozama 0,84 m

3

/s-mal, 2,4 m

3

/s-ról 1,56 m

3

/s-ra csökken, a Tisztaberki árapasztó csatorna mértékadó vízhozama a Nagyéger csatorna ideömlő belvizei miatt 0,84 m

3

/s-ra növekszik. E változatnál az elvégzendő munkálatok az alábbiak: o a Tisztaberki-Sár-csatornán az eltávolított 70/50-es G idom helyére TB 80/162/105 CSOMIÉP elemek beépítése a 3+950 – 5+000 km szelvények, valamint a 7+200 - 7+600 km szelvények közötti szakaszon, illetve kotrási munka elvégzése a csatorna

további teljes hosszán. o A Nagyéger csatorna 0+010 km szelvényébe egy zsilip építése 114,32 mBf. szinten a

belvizek Tisztaberki árapasztó felé terelése érdekében, megakadályozva ezzel a

Tisztaberki-Sárba való bejutását. o A fenékszélesség növelése a nyilvántartási 1,0 m-ről 2,5 m-re, így a mértékadó

vízszint gyakorlatilag nem változik. Ez a tervezett bővítés – mivel a csatorna holtmederben folyik – gyakorlatilag minimális földmunkával jár, a szükséges

fenékszélesség sok helyen már jelenleg is biztosítva van.