A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Radványi Ildikó (FETIKÖVIZIG): Országhatárral osztott Tisza-Batár-Palád-Túrköz vízgazdálkodási fejlesztési koncepciója

1 AZ ORSZÁGHATÁROKKAL OSZTOTT TISZA-BATÁR-PALÁD-TÚR

KÖZI VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSI

KONCEPCIÓJA Dajka István – Radványi Ildikó Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Összefoglaló A Batár és a Palád patak 600 km

2-es vízgyűjtő területén Magyarország, Ukrajna és Románia osztozik. Az elmúlt évtizedekben a térség több alkalommal szenvedett árvízi elöntésektől. Az ukrán és magyar

oldali vízrendszer elsősorban a vizek elvezetésére alkalmas, alig teszi lehetővé a vízkormányzást és

vízvisszatartást. Csapadékszegény időkben a területek vízhiánytól szenvednek, károsodnak a még

megmaradt vizes élőhelyek. 2010-ben, a vízgyűjtő magyar és ukrán területére vonatkozóan, a két ország szakértői egy projekt keretében tanulmányt készítettek, amelyben feltárták a vízrendszer sajátosságait, a célokat és igényeket, és javaslatot adtak a vízrendszer komplex vízgazdálkodási fejlesztésére. Jelen dolgozatban bemutatjuk a projekt eredményeit, valamint a magyar és az ukrán tervezők együttműködésének tapasztalatait. 1. BEVEZETÉS A Batár-Palád vízrendszere országhatárokkal osztott. Mivel a vízgyűjtő 22%-a Magyarországon, 46%-a Ukrajnában, 32%-a Romániában van, a vízzel összefüggő természeti értékek megőrzése, a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási rendszer fejlesztése csak szoros magyar-ukrán-román együttműködéssel végezhető. 2008-ban a magyar-ukrán határvízi kormánymeghatalmazotti ülésen döntés született arról, hogy a

Batár-Palád-Túr térségére komplex vízgazdálkodási fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni, amelyben meg kell határozni az ár- és belvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében szükséges közös

műszaki beavatkozásokat, fejlesztési lehetőségeket, valamint a belvízvédelem-vízhasznosítás fejlesztési koncepciójának kidolgozásakor figyelembe kell venni a vízilétesítmények állapotát, a terület vízgazdálkodási-ökológiai sajátosságait, az ökológiai-vízgazdálkodási célú vízvisszatartási-vízpótlási

lehetőségeket és a jelentős külföldi kapcsolódásokat. A feladatot felvállalva a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - a Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóságot, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot és a Felső-Tisza-vidéki

Többcélú Kistérségi Társulást partnerként bevonva - az EGT & Norvég Társfinanszírozási Mechanizmus és a Magyar Köztársaság támogatására „A Tisza-Batár-Palád-Túrköz határtérség természeti erőforrásainak megóvása”címmel pályázatot nyújtott be. A támogatás elnyerése után a tervezési feladat

végrehajtására a VIZITERV Environ Kft. kapott megbízást. A munka magyar és ukrán szakértők szoros együttműködésével valósult meg. A tervezési munka első fázisában a magyar és ukrán szakértők „Koncepció tanulmányt” dolgoztak ki, melyben feltárták a vízrendszer sajátosságait, a célokat és igényeket, és ezeket összhangba hozva

javaslatot adtak a fejlesztésre. Ezt követte a már részletesebb fejlesztési program „Elvi műszaki megvalósíthatósági vizsgálat” kidolgozása, mely vízjogi engedélyes tervek, majd kivitelezési pályázatok készítéséhez nyújthat alapot. Jelen dolgozatban bemutatjuk a projekt eredményeit, valamint a magyar és az ukrán szakértők (tervezők) együttműködésének tapasztalatait. Összefoglaljuk a két ország szakértői által készített „Koncepció tanulmányt”és „Elvi műszaki megvalósíthatósági vizsgálat”-ot, amelyekben feltárják a vízrendszer sajátosságait, a célokat és igényeket, és ezeket összhangba hozva javaslatot adnak a vízrendszer komplex vízgazdálkodási fejlesztésére.