A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Kucsara Mihály - Gribovszki Zoltán - Kalicz Péter (NYME EMK): A Fertőrákosi Biológiai Szűrőmező vízháztartása
8 Fertő-tó vízszintje (mOAf) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5. 1.7. 1.9. 1.11. 1.1. 1.3. 1.5. 1.7. 1.9. 1.11. 1.1. 1.3. 1.5. 1.7. 1.9. 1. Napi csapadékösszeg (mm) 114,70 114,80 114,90 115,00 115,10 115,20 115,30 115,40 115,50 115,60 115,70 7. ábra. A csapadék és a Fertő-tó vízszintjének idősora. A Fertő-tó (Tavi állomás) vízszintjének adatsora, s a változások tendenciái jó közelítéssel vonatkoztathatók a Virágosmajori-csatornára is, bár nyilvánvaló, hogy időnként lehetnek kisebb eltérések is. Ugyanez a szűrőmezőkre nem mondható el. Bevételi elemként a Fertőtavon a csapadék mellé a vízfolyások hozamai társulnak, amelyek valamilyen mértékben ugyancsak függnek a csapadéktól. A szennyvíztisztító szűrőmezője esetében a csapadék mellé a tisztított szennyvíz hozamai társulnak, amelyek nem függnek a csapadéktól, s amelynek inkább egy éves ritmusa van. A Rákos-patak szűrőmezője szintén másként működik, mivel ott a patak vízhozama egy olyan jelentős bevételi elemnek tekinthető, amely a Lecsapoló zsilipekkel együtt szinte állandó vízszintet tud tartani. Ennek megfelelően a szűrőmezőkön a csapadék és a vízszint között nincs olyan kapcsolat, mint a Fertő-tavon. 5. Felszíni elfolyás (Q out ) A szűrőmező végén, a két lecsapoló zsilipnél történtek vízszint megfigyelések (8. ábra). A szintek különbözőségeire korábban elmondottak itt is érvényesek. Bizonyos körülmények között a vízszintek azonosak, de esetenként, illetve inkább időszakonként különbözőek is lehetnek. A szintek téli eltérő alakulásában a jégviszonyok is szerepet játszhattak. A lecsapoló zsilipek bukószintje 115,90 mOAf. E szintet jelölve a 8. ábrán megállapítható, hogy mikor volt átbukás, azaz mikor volt a szűrőmezőről felszíni elfolyás, sőt meghatározható az elfolyt víz mennyisége is. Sajnos ezeket is csak közelítő értékeknek tekinthetjük, mert a zsilipek vízzárása nem megfelelő, s ezért jelentős mennyiségű víz távozhat a zsiliptáblák mellett is. A szűrőmező vízháztartási egyenletében a két Lecsapoló zsilip felett átbukó, illetve a zsiliptáblák mellett átfolyó vizet tekintjük felszíni elfolyásnak. Az átbukás regisztrálására irányuló megfigyelések csak 2004. szeptemberétől kezdődtek, tehát az első nyár kimaradt. A nyári időszakban azonban, amint azt a másik két évben tapasztaltuk, általában alacsony a vízszint és nem jellemző a lecsapoló zsilipek feletti átbukás. Az adatsorok szerint (8. ábra) 2005-ben januártól áprilisig, valamint decemberben, 2006-ban januártól június közepéig volt átbukás. E viszonylag hosszabb magasabb vízállású időszakot a szűrőmező elején és közepén végzett mérések is igazolják (3. ábra).
