A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Dinka Mária - Ágoston-Szabó Edit - Berczik Árpád (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A fertői nádasok degradálódásáról

9 pusztuló nádasban. A vizsgált elemek standing stock-ját elsősorban fitomassza

tömegmennyisége, annak változása határozza meg. Az eredmények azt tükrözik, hogy

nemcsak a biomassza arányai, de a tápanyagforgalom intenzítása is eltérő az egészséges és a

pusztuló nádas állományokban. A levél és a rizóma tömege 3- és 5-ször gyorsabban bomlott, mint a szár a vízben és a

levegőn. A rostalkotók (hemicellulóz, cellulóz, lignin) közül a lignintartalom csökken a

legkisebb mértékben. A nád szár és levél dekompoziciójának a sebessége az egészséges és a

pusztuló nádasban nem különbözik egymástól. A nagyüzemi nádaratás a nádas minőségét abban az esetben nem befolyásolja

kedvezőtlenül, ha a munkálatokat a technológiai fegyelem betartása mellett végzik. Ellenkező

esetben a nádas állomány károsítása nagyfokú és hosszútávra kiható lehet. (nádas állomány

kiritkulása, úszó szerves anyag terhelés növekedése, fokozódó anoxia kialakulása, fitotoxinok

stb.) A fent felsorolt tünetformák a nádas különböző területein nem egyformán jelennek meg. A

vízszint és az üledékviszonyok csak a kemény szedimentumú nyílt víz közeli részeken

biztosítják a kíméletes aratást. A nyíltvíztől távolabbi nádasokban a szerves üledék aránya

nagyobb, ezért az aljzat a mechanikai kártétellel szemben kevésbé ellenálló. Itt az aratási kártétel

fokozottan jelentkezik. A Fertőn egy-egy termőhelyén jól jellemezhetőn különböző termőhelyi adottságok

következtében a nád növekedése, produkciója, anyagforgalma vagy egyáltalán a jelenléte

illetve hiánya mennyire meghatározott. Ez is érzékelteti a Fertő mozaikszerű különbözőségeit,

változatosságát. A Fertő egészének harmonizált természetvédelmi - fenntartási - vízgazdálkodási - egyéb

hasznosítási (nádgazdálkodás, halgazdálkodás, ökoturizmus) stratégiája szempontjából

együttes érdek az egészséges nádasállomány. Ezt kell szolgálnia a megfelelő technológiával

(meghatározott időrendben és területrészen) végrehajtott, rendszeres nádaratásnak valamint az

alkalmankénti nádégetésnek is. Érzékeltetni igyekeztünk annak a szükségességét, hogy a Fertőn, ahol egyrészt

kiemelkedő jelentőségű a nádvagyon, másrészt a termőhelyi adottságok igen eltérőek és

változékonyak, mindenképpen indokolt és szükséges olyan további vizsgálatok elvégzése,

amelyekkel biológiai, hidrobiológiai oldalról a nádgazdálkodás (tehát az állomány jó

reproduktív képességének fenntartása) erőteljesebben jelenjék meg a pusztán nádkitermeléssel szemben. A magyar tórész nádvagyonának állapotát döntően a szabályozott vízjárás és

az arátás hatásai határozzák meg. Köszönetnyilvánítás E munka az EU-EUREED I.-II, az AKP és az OM-00372/2002 kutatási programok

támogatásával jött létre. A szerzők köszönetüket fejezik ki a Fertő-Hanság Nemzeti Park

Igazgatósága és az ÉDUKÖVIZIG Fertőrákosi Hidrometeorológiai Állomás munkatársainak

kutatómunkánkhoz nyújtott mindenkori segítségét.