A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Dinka Mária - Ágoston-Szabó Edit - Berczik Árpád (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A fertői nádasok degradálódásáról

4 4. ábra: A nádasok vizének hasonlósága  A pusztuló nádasban a nádszervek (levél, szár a levélhüvellyel, vitális és pusztuló rizóma,

gyökér) N koncentrációja szignifikánsan nagyobb, P koncentrációja pedig szignifikánsan

kisebb, mint az egészséges nádasban.  Az egészséges és pusztuló nádas összehasonlítására a maximális biomassza kifejlődésének,

vagyis a hajtásfejlődés befejeződésének időpontja a leginkább megfelelő. Ekkor a száraztömeg, a C, S, N és P mennyiségi megoszlása a földfeletti és a földalatti szervek között az 5-8. ábrák mutatják be, melyből megállapítható, hogy a nád adott évi hajtásáiban

1 m

2 –re vetítve az egészséges nádasban az össz biomassza 6,1-19,8 ill. 7,1-16,7%-a, az összes S mennyiségének 3,5-13,6 ill. 2,3-10,8%-a, az összes N 7,7-24 ill 7,2-20,1%-a és az

összes P mennyiségének 12,5-26,98 ill. 11,5-20,3%-a van. A pusztuló nádasban ezek az

arányok 1 m

2 –re vetítve a következők: összes biomassza 9,6-12,1 ill. 2,8-5,4%, összes S

2,2-4,6 ill. 1,2-2,6%, összes N 8,1-11 ill. 3,6-8% és végül az összes P 14,6-19,1 ill. 4,315,8%. Szén (kg/m

2

) 0

20

40

60

80

100

96 E97 E96 P97 P

%

bomló földalattiélő földalattiavas nádnád hajtás

8,447,435,236,35 Nitrogén (g/m

2

) 0

20

40

60

80

100

96 E97 E96 P97 P

%

bomló földalattiélő földalattiavas nádnád hajtás

96,6291,55

74,99

94,15 5. ábra: A C mennyiségének megoszlása (E: egészséges; P: pusztuló nádas; 96:1996;

97:1997) 6. ábra: A N mennyiségének megoszlása (E: egészséges; P: pusztuló nádas; 96:1996;

97:1997)