A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Berczik Árpád - Dinka Mária (MTA Magyar Dunakutató Állomás): Az MTA Magyar Dunakutató Állomás fertői hidrobiológiai kutatásairól

3  makroinvertebrata együttesek – (hinarasok 1972-1980., növénymaradványok 1995-2001.),  halbiológia – (halfaunisztikai felmérések 1975., ill. 1987. és 2000.),  antropogén hatások – (a magyar tórészen a nád aratás hatása 1995-1999.),  természetvédelem – (irányelvek a belső tavak értékmegőrzésére, nádas védelemre). (Megjegyzés – A kutatási tevékenység kiterjedt a Hanság ugyancsak kiemelkedő

természeti értékű felszíni vizeire és restaurációs területeire is, ezekre azonban jelen

tanulmányunkban nem térünk ki.) Jelentősebb tudományos eredmények A közel négy évtized alatt összegyűlt több mint tízezer adat átfogó értékelése - igen tömören - a fertői élettér két alapvető jellegzetességét tette bizonyítottá. Az egyik, az, a nagyjából korábban is felismert labilitás, amely a szélsőséges sekélység következménye, és

amely elsősorban az abiotikus tényezőket szeszélyesen változékonnyá teszi és igen

szelektálóan hat az élővilág összetételére, a társulások kialakulására, stabilitására. A másik

tulajdonság a térbeli sokféleség (a nagy nyíltvízi felületektől az erősen izolált belső tavakig), amely az élőhelytípusok gazdagságával a biodiverzitás tág lehetőségeit biztosítja. Kutatómunkánk egyik kiemelten jelentős kérdéskörét alapozta meg, hogy feltártuk a

Fertő víztestének mozaikosságát, a biodiverzitás itt sajátosan bonyolultabb alakulásával, amelynek hátterét az 1. és 2. ábra érzékelteti. 1. ábra Az MTA Magyar Dunakutató Állomás állandó

vizsgálati, mintavételi helyei a Fertő magyar tór

é-

szén (

MMeteorológiai állomás;

Nyílt víz

: 20, 11; Belső tavak

: 41, 42, 44, 45 és 47;

Egészséges

nádas

: 2, 5, 9; Pusztuló nádas

: 3, 6, 7; Bozicsatorna

: B9, B8 és B1) 2. ábra Nyári vízkémiai állapot jellegzetes térbeli

különbözőségekkel Az alábbiakban, igen erős szelektálással, csak néhány elsősorban üledék- és vízkémiai

megállapítással utalunk a fentieket alátámasztó eredményekre. Nem foglalkozunk a nádas a

nádasökológiai kutatásaink nagyon is figyelemreméltó eredményeivel, mert erről Dinka Mária

külön tanulmányban ad áttekintést. A Fertő-kutatás történetében, a tó teljes területére (61

ponton) kiterjedően, elsőként mértük fel és értékeltük az üledék néhány kémiai paraméterét,

főképpen annak tápanyagkészletére vonatkozóan.  A Fertőn az üledék szervesanyag, Kjeldahl-nitrogén és összesfoszfor tartalmának

horizontális és verikális eloszlását vizsgáltuk. A horizontális eloszlásra jellemző (3. ábra): - A legkevesebb szervesanyag-, Kjeldahl-nitrogén és foszfor-tartalom a nyíltvízi zóna K-i