A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Ágoston-Szabó Edit - Dinka Mária (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A nádasok intersticiális vízének szulfát és szulfid koncentrációja a Fertőn

10 A vízszint hidro-meteorológiai körülményektől függő, természetes ingadozása a sekély tavak

közös jellemzője, nagymértékű és hosszantartó megváltozása, a víz és az üledék fiziko-kémiai tulajdonságainak, az abiotikus habitát-feltételeknek a megváltozását okozza, amelyek a biotikus folyamatok (pl. a vegetáció mennyiségi, minőségi és szerkezeti) változásait idézik elő (Ostendorp

1989, Seybold és mtsai 2002). 5. Következtetések Eredményeink alapján a SO

4

2- és a S

2- koncentráció változása összefüggött a nád jelenlétével és

állapotával. A náddal borított mintavételi helyek intersticiális vizében a SO

4

2- koncentrációja

nagyobb és a S

2- koncentrációja kisebb volt, mint a nádcsomók közötti nádmentes mintavételi

helyeken. A SO

4

2- koncentráció a vezetőképesség, a redoxpotenciál és a hőmérséklet változása

nagymértékben függ a vízszintváltozástól. A vízszint csökkenésével a víz és az intersticiális víz

SO

4

2- koncentrációja, elektromos vezetőképessége, pH-ja nőtt. Az egészséges és a pusztuló

nádasok, vizük és intersticiális vizük kémiai tulajdonságai alapján magas vízállásnál hasonlóak voltak, alacsony vízállásnál különböztek. A víz és az intersticiális víz kémiai tulajdonságai a vízmélységgel összefüggésben befolyásolják a nád életfeltételeit és állapotát. A beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseknél célszerű figyelembe

venni a víz és intersticiális víz kémiai tulajdonságainak összefüggéseit a vízszintváltozással és a

nádasra gyakorolt hatásait. 6. Köszönetnyilvánítás E munka az EC-EUREED (IC-CT96-0020/CT960020 A2) és AKP, KVM/MTA, OKT (KP), KÖMMTA/Fertő-Hanság, NKFP 3B/0014/2002 támogatásával készült. A szerzők köszönetüket fejezik ki a Fertő-Hanság Nemzeti Park és az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársainak. Ezúton is köszönjük az ÉDUKÖVIZIG Fertőrákosi

Hidrometeorológiai Állomásának a hidro-meteorológiai adatokat. IRODALOM Ágoston-Szabó, E., Dinka, M., Némedi, L., Horváth, G. (2006): Decomposition of Phragmites australis rhizome in a shallow lake. Aquatic Botany. 85: 309-316. Ágoston-Szabó, E. (2004): Chemical characteristics of sediment interstitial water at Lake Fertő/Neusiedler See. Ecohydrology & Hydrobiology. 4/1: 67-76. Armstrong, J., Armstrong, W., Van der Putten, W. H. (1996): Phragmites die-back: bud and root death blockages within the aeration and vascular systems and the possible role of phytotoxins. New Phytol. 133: 399-414. Armstrong, J., Armstrong, W. (1998): Phragmites australis - A preliminary study of soil oxidizing sites and internal gas transport pathways. New Phytol. 108, 373-382. Dévai, I., Dévai, Gy., Wittner, I. (1985): New aspect of the sulphur cycle with special reference to shallow waters. Arch. Hydrobiol./Suppl. 70/4: 534-579. Dinka, M. (2001): Differences in interstitial water conditions in a degaded reed stand area: Verh. Internat. Verein. Limnol. 27: 3385-3388. Dinka, M. (1994): A Fertő térbeli eltérései üledékkémiai tanulmányok alapján. Kandidátusi

értekezés. Vácrátót. 1-131. Dinka, M., Ágoston-Szabó, E., Berczik, Á., Kutrucz, Gy. (2004): Influence of water level