A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Ágoston-Szabó Edit - Dinka Mária (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A nádasok intersticiális vízének szulfát és szulfid koncentrációja a Fertőn

7 4.3. Statisztikai analízis 4.3.1. Felszíni víz A víz kémiai paraméterei és a mintavételi helyek közötti összefüggéseket főkomponens analízissel

elemeztük (4. ábra). 4. ábra. A víz kémiai jellemzőinek és a mintavételi helyek főkomponens (egészséges nádasok: 2., 5.

hely, pusztuló nádas: 3. hely; n - náddal borított, nk - nádcsomók közötti nádmentes terület, A:

1997- magas, B: 2000-átlagos, C: 2002-alacsony vízjárású év) Az első komponens az összvariancia 58%-át, a második pedig a 29%-át sűrítette magába. Az

első főkomponenssel a hőmérséklet, a pH és a SO

4

2- koncentrációja negatívan korrelált. A második

főkomponenssel a vezetőképesség és a S

2- koncentráció negatívan, míg a vízállás és a

redoxpotenciál pozitívan korrelált. Magas vízállásnál (A: 1997) az egészséges (2 A, 5n A, 5nk A) és pusztuló nádasok (3n A, 3nk A) együtt csoportosultak, a többi mintavételi helytől való szétválásukban a változók közül a

vízállásnak volt a legfontosabb szerepe. Közepes vízállásnál (B: 2000) az egészséges nádasok (2 B, 5n B, 5nk B) a pusztuló nádastól (3n B, 3nk B) jelentősen elkülönültek. Alacsony vízállásnál (C: 2002) a mélyvizű egészséges nádas mintavételi helyei (5n C, 5nk C) a sekély vizű egészséges nádasban lévő helytől (2 C) eltávolodtak és a pusztuló nádas mintavételi

helyeihez (3n C, 3nk C) közeledtek (4. ábra).