A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Ágoston-Szabó Edit - Dinka Mária (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A nádasok intersticiális vízének szulfát és szulfid koncentrációja a Fertőn

4 Az 5n. és 5nk. helyeken (mélyvizű egészséges nádas náddal borított és nádmentes területe) a SO

4

2- koncentrációja mindhárom vizsgálati időpontban csökkent az üledékmélység függvényében, a

legnagyobb mértékű csökkenés (58-66%) 1997-ben és 2000-ben volt megfigyelhető. Azonos mintavételi helyek náddal borított és nádmentes területeit összehasonlítva, a náddal borított mintavételi helyek intersticiális vízében nagyobb volt a SO

4

2- koncentráció értéke, mint a

nádcsomók közötti nádmentes területeken (kivéve 1997: 3n hely). A víz S

2- koncentrációja közepes vízállásnál (2000-ben) 2,4-13,6 mg l-1 között változott és a

legnagyobb értékeket a pusztuló nádasban (3. hely) mértük. 1997-ben és 2002-ben S

2- a vízben nem

volt kimutatható koncentrációban jelen (kivéve 1997: 2. hely) (3. ábra). Az intersticiális vízben a S

2- koncentrációja a mélység függvényében nőtt. A 3. és 5. hely náddal

borított területein alacsonyabb volt az intersticiális víz S

2- koncentrációja, mint a nádmentes

területeken (kivéve 2002-ben a 3. hely 0-20 cm-es és 2000-ben az 5. hely 20-40 cm-es üledékrétege) (3. ábra). A 3. hely nádcsomók közötti nádmentes területén 1997-ben és 2000-ben 23-szor, 2002-ben 1,4-szer volt nagyobb a S

2- koncentrációja az intersticiális vízben, mint ugyanazon

mintavételi hely náddal borított területén. Az 5. hely nádmentes területéről származó intersticiális

vízben, 1997-ben: 2-21-szer, 2000-ben: 1,2-szer, 2002-ben: 1,3-1,4-szer volt nagyobb a S

2- koncentrációja, mint a náddal borított területen. A S

2- és a SO

4

2- koncentrációja között negatív korreláció volt. A SO

4

2- koncentráció csökkenése

és S

2- koncentráció növekedése az üledékmélység függvényében a szulfátredukcióval magyarázható

(Jørgensen, 1977, U.S. EPA 2008). A 3. és 5. hely intersticiális vízében mért nagyobb S

2- és kisebb SO

4

2- koncentráció a 2. helyen mérthez képest, intenzívebb szulfátredukcióra utalt, amely az üledék redukáltabb körülményeinek

(3. hely: -121- -5,5 mV, 5. hely: -123- +14,5 mV) és nagyobb szervesanyag tartalmának (Dinka 1994) tulajdonítható. A náddal borított helyek (3n., 5n.) intersticiális vizének alacsonyabb S

2- koncentrációja a

nádmentes helyekéhez (3nk., 5nk.) képest, a nád levegőztető tevékenységével magyarázható, amely kedvezőtlenebb feltételeket teremt az anaerob szulfátredukciós folyamatoknak. Az egészséges nádasok rizoszférájában (hatékonyabb oxigéntranszportjuk következtében) a káros hatású fitoxinok oxidálódnak, ezzel szemben a pusztuló nádasokban az anaerob körülmények

között keletkező fitotoxikus vegyületek, mint pl. a S

2- felhalmozódnak és a nádban anatómiai

változásokat okoznak: károsítják az aerenchimaszövetet, amelynek helyén a gáztranszportot gátló

kallusz keletkezik (Armstrong és mtsai 1996). Az Armstrong és Armstrong (1998) által mért és az általunk kapott fertői S

2- koncentrációk

hasonló nagyságrendűek voltak, de három nagyságrenddel nagyobbak voltak, mint a balatoni nádasok üledékének intersticiális vizében mért S

2- koncentráció értékek (Herodek és Tóth 2003). A

két tó S

2- koncentrációja közötti különbség, a Fertő Na, Mg, HCO

3 (SO

4

) jellegű szikes vizének nagyobb SO

4

2- koncentrációjával és üledékének nagyobb szervesanyagtartalmával magyarázható

(v.ö. Dinka 1994; V.-Balogh és mtsai 2005).