A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Molnár Sándor (KÖTIKÖVIZIG): A Kárpátaljai erdők lefolyást módositó hatása
6 Az erdőirtások sajnos a közelmúltra is jellemzőek. Ezt példázza a Kárpátinfo alábbi beszámolója: „Újabb katasztrófákhoz vezethet az erdőirtás 2008.júl.30. A rendszeres erdőirtás az oka annak, hogy a hét elején 24 halálos áldozatot követelő és több milliárdos károkat okozó árvíz keletkezett Nyugat-Ukrajnában — véli a Kijevi Ökológiai-Kulturális központ igazgatója Vladimír Bojerko. A szakember a Kárpátokban folyó barbár erdőirtás beszüntetését és az erdőállomány helyreállításának megkezdését tartja a legidőszerűbb feladatnak a pusztító árvizek megelőzése érdekében. A Podrobnostkua internetes hírportál információi szerint Ukrajnában az előző század 60-as éveitől kezdve vágják az erdőket. A Kárpátok az utóbbi 40 évben elveszítette erdőtakarója nagyobb részét, így pedig képtelen visszatartani a nedvességet. Forrás: forestpress.hu Az erdőterületek változásainak elemzése után jöjjenek az árvízi statisztikák. A korábbi években a nagy csapadékmennyiség és a meleg éghajlat feltehetően növelte az erdők biomassza mennyiségét, amelynek nagy vízvédelmi szerepe volt a folyók vízgyűjtőjében, így árvizek ritkábban keletkeztek. 1700 és 1945 között csak 12 nagy árvíz volt Kárpátalján, azaz minden 20 évre esett egy árvíz. A folyamatos erdősültség csökkenésnek meg is lett az eredménye. 1941-től 2002-ig már 18 árvizes évet számláltak. Négyévente egyet. Közben az árvizek nagysága és romboló ereje is nőtt. Az 1998-2002 közötti időszakban a Felső-Tisza vízrendszerében levonult négy katasztrofális árvíz okait kutató műszaki-hidrológiai vizsgálatok közül kiemelkedik Illés és Konecsny (2001) munkássága, amely az erdő hidrológiai hatására irányítja a figyelmet. Megállapították, hogy az erdő vízháztartást alakító szerepének elemzése a Felső-Tisza vízrendszerében fontos az árvízi lefolyás szempontjából. Az erdőterület-csökkenés nagyvizekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára numerikus hidrológiaihidraulikai modellt fejlesztettek (Bálint, Konecsny, Szabó 2001.) A vizsgálathoz elosztott paraméterű három dimenziós modellt alkalmaztak. Számszerűsítették az erdőborítottság 10, 30, 50%-os csökkentésének a lefolyásra gyakorolt hatását. A szimulációs vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy 10 mm csapadék esetén 4, 10, 16%-kal növekedne az évi közepes lefolyás. Kimutatták még azt is, hogy a Felső-Tiszán nagy csapadék hatására kialakuló árvizek esetén az erdőterület 20-30%-os csökkenése sem okozná az árvízszintek számottevő emelkedését. Ugyanakkor a szerzők által készített statisztikai vizsgálatok szerint a területi éves csapadék összegek csökkenő trendet, a lefolyás növekvő trendet mutat. Ami vélhetően azt bizonyítja, hogy érzékelhetően nőtt az emberi beavatkozások, többek között az erdőterület változásának hatása a lefolyásra. Kimutatták, hogy a Tisza tivadari szelvényében lefolyó éves víztömeg, az elmúlt 45 évben számottevően (20%-kal) növekedett, miközben az éves csapadék összeg területi átlaga 8-10%-kal csökkent! Déri József szerint - kinek az előbbiektől eltérő mérési eredményeit még a későbbiekben ismertetem- a Bálint, Konecsny, Szabó által alkalmazott numerikus csapadék-lefolyás modell az egységcsapadékból keletkező válaszfüggvények becslésén alapul. „ Ennek megfelelően célszerű lenne megvizsgálni, hogy milyen hibát eredményez az, ha az egységnyi záporcsapadékot egységnyi csapadékkal, továbbá kis vízgyűjtőt nagy vízgyűjtővel helyettesítik.” Az egységnyi árhullámkép-módszer alkalmazásának egyik jelentős problémájaként említi a tározási paraméter meghatározását és számításba vételét. Az erdőterületborítottság-hiány számszerűsítésére és az erdőterület változások nagyvízi hatásvizsgálatára dolgozott ki az eddigiektől eltérő módszereket Déri J. 2004-ben. A szerző értékelése szerint olyan három független változós, nem lineáris hatásvizsgálati függvényt készített, amely alkalmas az erdőterület-csökkenés és a területi csapadéknövekedés tetőző vízszintekre gyakorolt hatásának becslésére. Erre mutat be példát a 6. ábra, amely az erdőterület-csökkenéseket szemlélteti, vízgyűjtő területenként a Tisza hossz-szelvénye mentén.
