A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Ficzere András (KÖTIKÖVIZIG): Hullámtéri erdőtársulások cserjeszintjének naturális mértékegységekben történő jellemzése
5 nevelésében játszott szerepet. A gyérítések után a visszamaradt egyedekre rakódik a folyónövedék. Záródás és a cserjeszint A hullámtéri viszonyok között a megfelelő záródású erdőterületek esetén a cserje szint minimális mértékű. Azonban a fakitermelési beavatkozásoknál, abiotikus (széldöntés) és biotikus (rovarkár)károsításkor a tőszámmal együtt csökken a koronazáródás is. A záródáshiánnyal együttesen a talajfelszín fényhez jut, s ezzel megteremtődik a cserjék megjelenésének a feltétele. A beavatkozások száma és a két beavatkozás között eltelt időszak fafaj és termőhely függő. Gyorsan növő fák esetében 8, lassan növő fák esetében 10-20 év. A hullámtéren a bontások szinte mindig az invazív növények robbanásszerű megjelenésével jár együtt. A barangolások során az erdők többségében áthatolhatatlannak tűnő cserjeszintet tapasztal a szemlélődő. Vizsgálataim során próbáltam adatokat gyűjteni, hogy a különböző fafajú és korú állományok cserjeszintjében mennyiségi eltérés megfigyelhető-e. Továbbá az eltávolított cserjeszint reprodukció gyorsaságát, valamint a cserjézett állományrész és a beavatkozás mentes állományrész folyónövedék különbségét számszakilag kifejezhetem-e. Ezeket az eredményeket pedig a hullámtér vízszállító képességének javítására fordíthatjuk-e. Cserje mennyiségi meghatározás 2009 februárjában Nemesnyár, Hazainyár, Fehérfűz (egykori rőzsetelep, fejesfatelep, hagyományos állomány), elegyetlen ámorfás területeken 20 m*20 m-es alapterületű mintaterületeken (állományonként 2 mintaterület), az 5 cm-nél kisebb átmérőjű idegenhonos fafajokat levágtuk (kivétel a rőzsetelep), és leaprítottuk, s a tömegét megmértük. Az erdészeti gyakorlatban a faválasztékok esetében fatérfogatot határozunk meg, az apríték esetében azonban tömeget. A mérési eredmények a következőek: 3. táblázat 2009. évi cserjebetakarítás tömegvizsgálata Erdőrészlet Fafaj Kor Folyó Apríték mennyiség (t/ha) Megje gyzés Mezőtúr 117 E 1 HNY 45 év HármasKörös 18,50 Mezőtúr 117 E 2 HNY 45 év HármasKörös 12,50 Mezőtúr 121 I 1 HNY 13 év HármasKörös 21,25 Mezőtúr 121 I 2 HNY 13 év HármasKörös 18,13 Tiszabura 4 A 1 NNY 25 év Tisza 8,75 Tiszabura 4 A 2 NNY 25 év Tisza 9,50 Tiszabura 16 B1 NNY 16 év Tisza 8,75 Tiszabura 16 B2 NNY 16 év Tisza 10,25 Tiszabura 16 A1 FFÜ 40 év Tisza 6,75 Tiszabura 16 A2 FFÜ 40 év Tisza 7,25 Kisköre 1 KI 6 év Tisza 19,75 Kisköre 2 KI 6 év Tisza 44,75 Tiszasüly 23 B FFÜ 23 év Tisza 10,78 Tiszasüly 23 Bv KFÜ 6 év Tisza 36,00 rőzsetelep 2002/03ban letermelve A kijelölt faállományokban 5 éve semminemű beavatkozás nem történt, a cserjeszint fejlődése zavarás mentes volt. A kapott eredmények nedves fára vonatkoznak, a betakarítás havas időszakban történt, az apríték ~ 45-50 m/m% nedvességtartalmú volt. A fatérfogat és tömeg