A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Bodor László (Gemenc Zrt.): A hullámtéri elöntések gyakoriságának és tartósságának hatása az erdőkre. Az erdőgazdálkodás és a nagyvízi mederkezelés összeegyeztetése

3 2. Az Alsó-Duna ártér (Gemenc) galériaerdő kialakulása. A folyószabályozás az 1800-as évek végén (1872-76) érte el a Duna alsó szakaszát. Indoka

kettős volt. Egyrészt az akkor konjunktúrában lévő magyar búzának nyertek jelentős

területeket. (sárrét, mohács sziget), stb.) Másrészt a mocsárvidéken népbetegségnek számított

a malária, vérhas. Így népegészségügyi okai is volt a szabályozásnak. A tolnai átvágás már

korábban elkészült, 1872-76 között került sor a sükösdi, csamádi, koppányi, sirinai (Szúnyog

sziget) átvágásokra. 3. kép. Térkép a szabályozásról Az új medret „megásták és ráeresztették a folyót. Érdekesség hogy a folyó sem mindig

választotta a neki szánt utat, így például az első sirinai ásást nem foglalta el, az árok ma is

megtalálható a kölkedi réten keresztül. A szabályozáshoz a földtulajdonosoknak anyailag

hozzá kellett járulni. A kisbirtokosok vizi társulatokba tömörültek, a nagybirtokosok egyénileg támogatták, vagy ellenezték a szabályozást. A Habsburg főhercegi birtok támogatta,

hogy maga is korszerű mezőgazdaságot épít ki Béda-Karapancsán. A kalocsai érsek azonban igen jeletős jövedelmeket húzott a hagyományos hasznosításból. A legeltetési bérlet, a

vadászati bérlet, a halászat, nád- és gyékénytermelés stb. miatt a gátépítést nem támogatta. A

támogatott szakaszokon a gazdák a gátat a folyóhoz közel vitték, az érseki uradalom határán

épített gát viszont a jobb parton 9-12 km-re is került a folyótól. Ennek köszönhetően alakult ki

ma Európa legnagyobb galéria erdeje a Gemenci erdő. A gáton belüli árterületen még