A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Kopasz Eszter - Kőváriné Gulyás Erzsébet (KDVKÖVIZIG): Vízbázisvédelem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés előtt és után a KDV-KÖVIZIG területén

10 3. Vízbázisvédelem a VGT alapján A VGT keretében egy olyan nyilvántartás került kialakításra, mely tartalmazza az ivóvízbázisok helyét, az érintett víztesteket, az üzemeltetőre, a védendő termelésre és a védőövezetek

kijelölésére vonatkozó adatokat (település, üzemeltető, státusz, kitermelt mennyiség, védőterület, védőidom kijelölés időpontja, stb.). Ebbe a nyilvántartásba bekerült az összes olyan többi ivóvízbázis is, amely nem szerepelt az 1995-ös célprogramban. Mint említettük, a VIZIG működési területén 42 olyan felszín alatti ivóvízbázis van, melynek

a védőterületét a program keretében határozták meg, vagy a meghatározás folyamatban van. Ez az Igazgatóság területén található vízbázisok kb. 30%-át jelenti. A időközben sérülékennyé ivóvízbázis esetén további, a KEOP 2.2.3 részprogram befejezéséig, azaz 2013 végéig végrehajtandó feladatot jelent a megfelelő védőidomok és védőterületek meghatározása. Ez azonban sokszor – tekintettel a jellemzően kis kapacitásokra – egyszerűsített módon is elvégezhető. Szintén a VGT keretében felmérésre kerültek a vízbázisok a veszélyeztetettségük szempontjából is. A szennyeződéssel szembeni veszélyesség szempontjából sérülékenynek tekinthető

az összes partiszűrésű vízbázis, valamint számtalan hasadékos-, karszt-, talajvíz- és sekély rétegvízbázis is. A sérülékeny partiszűrésű és felszín alatti ivóvízbázisok veszélyeztetettsége háromféle információ alapján vizsgálható: • termelőkutak vagy a védőterületen belül található megfigyelőkutak szennyezettsége, • védőterületen belül feltárt (a megfigyelőkutak által nem feltétlenül jelzett) felszíni víz,

talajvíz- vagy talajszennyezések • területhasználathoz kapcsolódó potenciális diffúz szennyezőforrások A védőterületekre eső pontszerű talaj és talajvízszennyezések elemzése során a sérülékeny

vízbázisok diagnosztikai vizsgálatát és az országos KÁRINFO adatbázist használták fel. A KÁRINFO-ban több száz olyan szennyezőforrásra vonatkozó adat található, amelyek vízbázisok védőterületére esnek. Potenciális pontszerű szennyezőforrásokra és a diffúz eredetű

szennyezésekre vonatkozó információk a diagnosztikai vizsgálatok adatbázisában állnak rendelkezésre. A potenciális veszélyforrások közé tartozik a partiszűrésű vízbázisok esetén a

meder állapotában bekövetkező változás (medermélyülés vagy kavicskotrás), illetve a felszíni

víz minősége. A dunai partiszűrésű vízbázisokat kedvezőtlenül érintette a korábbi évek nagyarányú kavicskotrása. Ezek az információk lehetővé teszik a prioritások megállapítását a vízbázisok biztonságba

helyezési programjának végrehajtásában. A VGT során az alábbi ivóvízellátás biztonságát javító intézkedések fogalmazódtak meg: Az ivóvízbázis-védelmi intézkedés célja az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében és a jövőbeni emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén: • a jelenlegi állapot feltárása (diagnosztikai fázis), azaz a védőterület kijelölése és a vízbázist veszélyeztető szennyezőforrások feltárása és veszélyességének értékelése,

azoknál a vízbázisoknál, ahol ez még nem történt meg, illetve ahol folyamatban van, ott a diagnosztikák befejezése,