A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?

4 évi dunai árvízkor az egyik gátszakadás leírása volt az, amelyik már folyamatában

is pontosan adta meg a gátszakadás kialakulásához vezető folyamatot (Benedek 1932

4

). Manapság az elvárás lényegesen nagyobb. A gátszakadás hiteles leírásai

közül az 1965 évi csicsói buzgár következtében kialakult folyamatot és

gátszakadást, mint minimum követelményt lehet bemutatni a gátszakadás

leírására (Gyalokay M. és Szolgai J. 1966). Megtartva a XIX. század végi megnevezéseket a Kárpát-medence gátszakadásainál a tönkremeneteli mechanizmusok megoszlását a 2. táblázat

mutatja különböző ismeret anyag mellett. 1. ábra. A leggyakoribb tönkremeneteli mechanizmusok 2. táblázat. Kárpát-medencei gátszakadások mechanizmusának megoszlása Publikálás éve 1993 2000 2000 2010 Vizsgált i

dőtartam 1945 – 1993 1945 – 1993 1800 - 2000 1564 – 2010 Meghágás 61 % 57 % 19,5 % 32,3 % Elhabolás 3 % 2 % 0,6% 1,1 % Altalajtörés 14 % 16 % 2,2 % 1

,9 % Töltésromlás 10 % 6 % 1,8 % 1,9 % Műtárgy

tönkremenetel 3 % 1 % 1,3 % 1,1 % Erőszakos átvágás 3 % 2 % 2,2 % 2,4 % Egyéb ismert 6 % 3 % 1,0 % 1,4 % Nem ismert - 1

3 % 71,4 % 57,9 % Adatok száma (db) 84 140 1816 2847 Az 1945 utáni években a levonuló árvizek idején 84 db töltésszakadásról van

információ

5 (Nagy 1993). A legnagyobb számban előforduló tönkremeneteli

mechanizmus az 59 db meghágás (ebből 52 db az 1956-os jeges árvízi) volt (2.

táblázat). Ugyanerre az időszakra 2000-ben már 140 adat állt rendelkezésre. 4 Olvasható még Nagy (2009, 2010). 5 A történelmi adatok gyűjtése még ilyen rövid időtávlatban is sok meglepetéssel szolgál, semmi esetre sem

mondható az, hogy ennyi vagy annyi gátszakadás volt.