A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Clement Adrienne (BME): Felszíni vizek minősége és terhelhetősége: a vízminőség-szabályozás új feltételrendszere a VKI tükrében
1. táblázat: Víztestek minősítésének összefoglaló eredményei Víztestek minősítésének elemei kiváló db / % jó db / % mérsékelt db / % gyenge db / % rossz db / % adathiány db / % Vízfolyások (869 db víztest) ökológiai állapot/potenciál 0 / 0 68 / 8 295 / 34 184 / 21 37 / 4 285 / 33 kémiai állapot 29 / 3 26 / 3 814 94 összesített állapot 0 / 0 5 / 1 39 / 4 10 / 1 0 / 0 815 / 94 Állóvizek (213 db víztest) ökológiai állapot/potenciál 5 / 2 33 / 15 25 / 12 9 / 4 5 / 2 136 / 65* kémiai állapot 4 / 2 0 / 0 209 / 98* összesített állapot 0 / 0 3 / 1 0 / 0 1 / 1 0 / 0 209 / 98 * A mesterséges halastavak teszik ki az adathiányos víztestek nagy részét. A felszíni vizek setében a legtöbb víztest a mérsékelt kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi állapot nincs nagyon távol a céltól. Általában igaz, hogy a nagy folyók állapota arányaiban kedvezőbb, mint a kis és közepes vízfolyásoké. Utalva a problémák okait vizsgáló háttérelemzésekre (Clement és mtsai, 2009), a kedvezőtlen minősítés leginkább hidromorfológiai hatásokkal magyarázható (a meder és a part szabályozottsága, a nem megfelelő hullámtéri művelés, az épített műtárgyak vagy a túlzott vízkivételek és a nem vízgazdálkodási célú tározás). A célok elérését akadályozó okok között szereplő számos emberi hatás közül mintegy 50%-ban tehetők felelőssé a különböző szennyezések. A vízminőségi problémákat az esetek túlnyomó többségében a vizekbe vezetett szervesanyag és tápanyag terhelése okozza (legnagyobb arányban foszfor határérték túllépés fordul elő), de a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásoknál gyakori (a vizsgált vízfolyások 20%-a) a határértéket meghaladó szervesanyag-tartalom is. A vizek tápanyagterhelése a Duna vízgyűjtő szintjén is a jelentős vízgazdálkodási kérdések közé tartozik 3 . Viszonylag sok vízfolyás (a vizsgáltak 26 %-a) a sótartalom miatt kifogásolt. A hazai vizek természetesen magas sótartalma ellenére ezek az esetek kommunális szennyvízbevezetéssel, esetenként termálvíz bevezetéssel hozhatók kapcsolatba. Ökológiai állapot vízfolyások hossza szerinti megoszlása 0% 9% 46% 20% 4% 21% Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Adathiány Ökológiai állapot állóvizek felülete szerinti megoszlása 0% 65% 10% 2% 1% 22% Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Adathiány 1. ábra: Ökológiai állapotértékelés eredményei a vízfolyás víztestek összes hosszára és az állóvíz víztestek összes vízfelületének arányában A szennyvíz eredetű terhelés mérhető, a diffúz terhelést jobb híján csak modellekkel becsülhetjük. A 2. ábra a pontszerű és diffúz szennyezések megoszlására készített elemzés eredményeit mutatja be a VKI szerint kijelölt víztest vízgyűjtőkre (Kovács és Honti, 2009). 3 A Duna és mellékfolyói által a Fekete tengerbe szállított tápanyagok felelősek a Duna-deltában és a Fekete-tenger torkolatvidékén tapasztalt vízminőség romlásért, ezért a Duna vízgyűjtőre készült vízgyűjtő-gazdálkodási terv kiemelt célként tűzte ki a 60-as évekre jellemző terhelés elérését ( ICPDR, 2009).
